Alvállalkozó gyermekeinek szervezett tábor

Kérdés:

Egy cég a dolgozók gyerekeinek nyaranta tábort szervez, ahová az azonos telephelyen működő alvállalkozó cég dolgozóinak gyermekeit is fogadja. Hogyan finanszírozhatná meg a tábor költségét a kiva hatálya alá tartozó alvállalkozó cég a saját dolgozóinak? A tábort nem ő szervezi, tehát valószínűleg nem tekinthetjük munkaviszonyból származó jövedelemnek. Milyen jogcímen kaphatna a gyermekes dolgozó juttatást, és milyen járulékos költségei lennének?

Részlet a válaszából: […] ...§-ának 22. pontja szerint munkaviszonyból származó jövedelem "a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megillető adóköteles bevétel".E szabály alapján munkaviszonyból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Német állampolgárságú megbízott közterhei

Kérdés:

Hol keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége egy német állampolgárságú nyugdíjas személynek abban az esetben, ha egy magyarországi cég megbízási szerződéssel alkalmazza üzleti referensként? A munkavállaló feladata új üzleti partnerek felkutatása és megrendelések szerzése, a munkát lényegében Németországban és Franciaországban végzi. Be kell jelenteni Magyarországon biztosítottként a munkavállalót, kell vonni tőle társadalombiztosítási járulékot, illetve kell szociális hozzájárulási adót fizetni a kifizetett díjazás után?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy Németországban nyugdíjas, így a magyar jogszabályok szerint is annak minősül, a biztosítás tehát eleve nem terjedne ki rá. (A feltételes mód azért indokolt, mert a munkavégzés helye sem Magyarország, így ha nem volna nyugdíjas, akkor is a német...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...jelentenek e kérdésmegítélését illetően. A Tbj-tv. 11. § c) pontja a korábbiakban úgyrendelkezett, hogy nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellel működőgazdasági társaságnak a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldiilletőségű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Külföldi utaztatás költségei

Kérdés: Magyarországi nagykereskedelmi cég belföldi partnereinek a képviselőit kiutaztatja külföldi partnercégéhez, hogy a teljes választékból rendelhessenek. Az utazás, külföldi tartózkodás költségeit a magyar nagykereskedő fizeti. Keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége, vagy ez a vállalkozás érdekében felmerült hivatali utazásnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] Adózási szempontból nyilván az lenne kényelmes, ha a partnerek utaztatása külföldre hivatali utazásnak minősülne, mert ekkor nem merülne fel adókötelezettség. Az Szja-tv. 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Üzleti partner vendégül látása

Kérdés: Magyar munkáltatóval munkaviszonyban álló alkalmazott külföldi üzleti úton vendégül látja külföldi üzleti partnerét (ebéd). A felmerült költségeket terhelik-e közterhek, s ha igen, melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...A személyijövedelemadó-kötelezettség szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a juttatásban részesülő magánszemély belföldi vagy külföldi illetőségűnek minősül-e, mint ahogy annak sem, hogy a juttatásra Magyarországon vagy külföldön kerül-e sor. Ha a kifizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.