9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Kisadózó ellátási alapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége egy diákok érettségire és egyetemi felvételire való felkészítésével foglalkozó kisadózó egyéni vállalkozónak arra, hogy növelje az ellátási alapját? A vállalkozónak semmilyen egyéb jogviszonya, jövedelme nincs, és felmerült benne, hogy 5 éven belül esedékes nyugellátását hátrányosan érinti a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés.
2. cikk / 9 Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó? Van valamilyen kereseti korlátja a vállalkozónak ebben az esetben, és ha igen, akkor milyen jövedelem figyelembevételével kell azt megállapítani?
3. cikk / 9 Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei
Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője egyidejűleg kisadózó egyéni vállalkozó is. Milyen járulékfizetési kötelezettségeket kell teljesíteni utána egyéni vállalkozóként, illetve a kft. személyesen közreműködő tagjaként és ügyvezetőjeként?
4. cikk / 9 Rehabilitációs ellátásban részesülő kisadózó nyugdíjazása
Kérdés: Milyen összeget kell szerepeltetni nyugdíjjárulék-köteles jövedelemként, illetve befizetett járulékként annak a rehabilitációs ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozónak, aki benyújtotta a nyugdíjigényét, és a nyugdíjbiztosítás kérte tőle a 2015-2016. évi foglalkoztatói igazolásokat? A vállalkozó megfizette a havi 25 ezer forintos tételes adót.
5. cikk / 9 Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó kereseti korlátja
Kérdés: Állásfoglalásukat kérném a Társadalombiztosítási Levelek 285. számában megjelent 4838. számú kérdéssel kapcsolatban. Mit kell figyelembe venni az egyéni vállalkozói jogviszonyából származó bevételből egy rokkantsági ellátásban részesülő, egyidejűleg heti 40 órás munkaviszonyban álló kisadózó egyéni vállalkozó esetében a kereseti korlát meghatározásánál? Valóban igaz, hogy a kisadózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni, tehát ez nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
6. cikk / 9 Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
7. cikk / 9 Kisadózó vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Melyik jogszabály rendelkezik pontosan arról, hogy a kisadózó egyéni vállalkozói bevételből csak a társadalombiztosítási ellátási alapot kell figyelembe venni a szolgálati járandóságra vonatkozó jövedelemkorlát számítása során?
8. cikk / 9 Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő
Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kisadózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
9. cikk / 9 Kft. tagjainak jogviszonya
Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?