17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Passzív táppénz időtartamának figyelembevétele jogosultsági időként
Kérdés: Valóban nem számít be a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges 40 év jogosultsági időbe a passzív táppénz folyósításának időtartama? Melyik az a jogszabály, ami ezt szabályozza?
2. cikk / 17 GYED után visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: A folyamatos táppénz időtartamára is meg kell állapítani annak a munkavállalónak a szabadságát, aki 2013. szeptember 12-től veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesült 2014. április 1-ig, április 2-től – gyermeke születésétől – TGYÁS-t, majd 2014. szeptember 18-tól 2016. április 2-ig GYED-et kapott, és 2016. július hónaptól vissza kíván menni dolgozni, vagy csak a TGYÁS 168 napjára és a GYED 1802 napjára? A munkavállaló 2013. évben megkapta a szeptember 12-ig járó időarányos szabadságát. Figyelembe kell venni ebben az esetben a jogszabályok változását, tekintettel arra, hogy a 2013-ban és 2014-ben érvényes jogszabály alapján a szabadságra való jogosultság tekintetében a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartama nem vehető figyelembe, 2015. január 1-jétől viszont ezt az előírást módosították?
3. cikk / 17 Ellátások második gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kismama, aki 2 éves gyermekével jelenleg GYES-en van, eközben 2015. október 1-jétől munkát vállalt egy másik munkáltatónál, 2016 áprilisára várja következő gyermekét, és 2015. november 2-től veszélyeztetett terhesként keresőképtelenné válik? Mi lesz ebben az esetben a táppénz alapja? Melyik jogviszony alapján kell megállapítani a csecsemőgondozási díjat, és ennek az ellátásnak mi lesz az alapja? A munkavállaló fenn kívánja tartani az eredeti munkaviszonyát, amely már 2010-től fennáll.
4. cikk / 17 Munkavállalás GYED folyósítása alatt
Kérdés: Folyósíthatja tovább a társadalombiztosítási kifizetőhely a GYED-et annak a munkavállalónak a részére, akinek 2013. január 1-jén született a gyermeke, GYED-ben részesül, de lemondja a fizetés nélküli szabadságát, és 2014. augusztus 1-jén munkába áll, vagy ez csak akkor lenne jogszerű, ha a gyermek 2014-ben született volna?
5. cikk / 17 Ellátások második gyermek után
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja az alábbi esetben? Az anyuka első gyermeke után 2014. január 19-től GYES-ben részesül, amely mellett visszamegy a munkahelyére dolgozni, illetve 2014. január 20-tól január 30-ig 9 nap fizetett szabadságot vesz igénybe. Ezután az orvos keresőképtelen állományba fogja venni, mert 2014 márciusában fog megszületni a második gyermeke. Valóban új jogviszonyként kell bejelenteni a visszatérés után a munkavállaló munkaviszonyát? A táppénzre már az új jogviszony, azaz a szabadság idejére kifizetett bér alapján lesz jogosult? Mit jelent az ő esetében a GYED extra? A szülést követően jár még az első gyermek után a GYES?
6. cikk / 17 Ellátások második szülés esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonya alapján a szülés esetén járó ellátásokra az az édesanya, akinek első gyermeke 2010. július 19-én született, ezért 2012. július 19-ig GYED-ben, július 20-tól pedig GYES-ben részesült, második gyermekét 2013. január 7-re várja, és 2012. július 2-ától létesített egy második, heti 20 órás munkaviszonyt is? Az első munkahelyén több mint 7 éves munkaviszonnyal rendelkezik, heti 25 órás munkaidőben dolgozik, és az első szülés alapján járó ellátásokat a minimálbér figyelembevételével kapta.
7. cikk / 17 Nem rendszeres jövedelem figyelembevétele ellátási alapként
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a táppénz, baleseti táppénz, TGYÁS és GYED megállapításánál a közalkalmazottak részére a 352/2010. Korm. rendelet értelmében 2011. évben fizetett bérkompenzációt, amely a személyijövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül? A kompenzáció után a foglalkoztatottak megfizetik a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Helyesen ítéli-e meg a foglalkoztató, hogy a közalkalmazott nem jogosult táppénzre a kompenzáció után, hiszen ezt a keresőképtelenség idejére is teljes összegben megkapja a dolgozó?
8. cikk / 17 Tanulmányi szerződés alapján munkaviszonyban töltendő idő
Kérdés: Beleszámít-e a tanulmányi szerződésben vállalt munkavégzés időtartamába a szülés miatti távollét ideje? Egy munkavállaló 2002-ben tanulmányi szerződést kötött a cégével, amelyben a főiskola elvégzése után 3 év további munkavégzést vállalt. A diplomát 2006-ban vette át, és egy év után táppénzre, majd szülni ment. Köteles-e a munkavállaló a GYES letelte után még további két évig dolgozni a munkáltatójánál?
9. cikk / 17 Köztisztviselő szülése
Kérdés: Jogosult lesz-e táppénzre, TGYÁS-ra, illetve GYED-re az a köztisztviselő, aki 2009. március 1-jétől GYES ellátásban részesül egy beteg gyermek után, jelenleg terhes, és a szülés várható időpontja 2009. november 6.? A dolgozót 2006 nyara előtt határozott időtartamra foglalkoztatták, majd ekkor határozatlan státuszba nevezték ki, és az alábbi ellátásokat vette igénybe: 2006. szeptember 1-jétől 2006. október 17-ig táppénz, 2006. október 18-tól 2007. szeptember 18-ig GYED, 2007. szeptember 19-től 2009. február 28-ig ápolási díj. Írásban kell-e kérni a beteg gyermek 10 éves koráig, 2009. december 28-ig igényelt fizetés nélküli szabadság megszakítását? Ha jogosult táppénzre, mennyi ideig, és fel kell-e vennie a munkát az ellátás igénybevétele előtt? Amennyiben járnak a pénzbeli ellátások, azok alapja mely időszakból számítódik?
10. cikk / 17 GYES igénylése, felmondás GYES mellett dolgozó munkavállalónak
Kérdés: A munkáltatónak kell-e elindítania a GYES igénylését abban az esetben, ha nem működtet kifizetőhelyet, de 2007-ben a GYED igénylését a dolgozóval egyeztetve elintézte? Amennyiben a munkavállaló önállóan intézi az igénylést, kell-e a munkáltatóját értesítenie arról, hogy mi a szándéka a GYED lejárta után, vagy a munkáltatónak kell vele felvenni a kapcsolatot? Felmondhat-e a munkáltató a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES folyósítása mellett visszamegy dolgozni, és ha igen, hogyan? Megváltható-e pénzben a GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága, vagy mindenképpen természetben kell kiadni?