7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Tartós keresőképtelenség
Kérdés: Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?
2. cikk / 7 Jogosultság rokkantsági ellátásra
Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
3. cikk / 7 Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után
Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egyéves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
4. cikk / 7 40 százalékos egészségkárosodott nő ellátásai
Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult egy 1956-ban született női dolgozó, aki 2010. november 2-ától táppénzen volt, amely az OEP értesítése szerint 2011. október 19-én lejárt, de jelenleg is keresőképtelen, a volt munkakörét nem tudja ellátni, és a rehabilitációs hivatal szerint 40 százalékos egészségkárosodása van, tehát rokkantsági nyugdíjra nem jogosult? A munkavállaló elismert szolgálati ideje 2009. december 31-ig 35 év. Meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben, és lemondhat-e a felmondási időről a munkavállaló, ha a munkáltató elengedi?
5. cikk / 7 Nők részére járó kedvezményes nyugdíj
Kérdés: A kilépés melyik formáját kell választani, és jár-e felmentési idő abban az esetben, ha a munkavállaló igénybe kívánja venni a nők részére járó korkedvezményes nyugdíjat? Hogyan igazolható a GYES időszaka a szolgálati idő beszámításához?
6. cikk / 7 Munkaviszony megszüntetése előrehozott öregségi nyugdíj miatt
Kérdés: Kötelezhető-e nyugdíjba vonulásra az a munkavállaló, aki 2008. augusztus 9-én töltötte be az 57. évét, szolgálati ideje a születésnapján a nyugdíj-biztosítási igazgatóság megállapítása alapján 39 év 8 nap, de egyelőre nem kívánja igényelni az ellátást? Ha még ez év decemberében visszamenőlegesen kérné a nyugdíjának megállapítását 2008. augusztus 9-től, megteheti-e? Amennyiben kötelezik a nyugdíjba vonulásra a munkavállalót, jogosult lesz-e végkielégítésre?
7. cikk / 7 Átmeneti járadék
Kérdés: Igényelhet-e átmeneti járadékot az a 2005 júliusában 57. életévét betöltő férfi, akinek táppénzjogosultsága 2005. július hóban lejár, és az OOSZI 50 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg nála? Hogyan kell igényelni az ellátást, illetve mennyi az összege? Igényelheti-e majd az előrehozott öregségi nyugdíjat a 60. életéve betöltésekor (már jelenleg is rendelkezik 42 év szolgálati idővel)? Amennyiben a bíróságon megtámadja az 50 százalékos munkaképesség-csökkenésről szóló határozatot, a döntés megszületéséig jogosult-e az átmeneti járadékra, illetve ha a bíróságon munkaképesség-csökkenését magasabb mértékben állapítják meg, a későbbiekben a járadék és a nyugdíj közötti különbségre?
