Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] ...Egészségbiztosítási Pénztár által 2013. július hónapban kiadott 2013/5. számú Tájékoztató is, amelyet a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére állítottak össze.Az Eb-tv. 55. §-ának (1b) bekezdése egyértelműen ki is mondja, hogy a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Táppénzjogosultság lejárta

Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.
Részlet a válaszából: […] ...engedélyezett ellátás folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet. A táppénz folyósítójának (kifizetőhelynek) a táppénz folyósítása 240. napját követően kötelessége a keresőképtelenséget igazoló orvost és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Felmondás keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Elszámolhat a munkavállalóval még a táppénzes időszak alatt egy táppénz-kifizetőhelyet üzemeltető munkáltató abban az esetben, ha a keresőképtelenség ideje alatt felmondott? Ki lehet fizetni a dolgozónak a felmondási időre jutó bérét, a végkielégítését és az esetlegesen ki nem vett szabadságát, vagy meg kell várni, amíg az orvos keresőképes állományba veszi?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló betegsége miatti keresőképtelenségének ideje alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig a munkáltató a munkaviszony felmondásának jogával csak azzal a korlátozással élhet, hogy a felmondási idő legkorábban ezen időtartamok lejártát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Átlagkereset számítása

Kérdés: Miből kell átlagkeresetet számítani abban az esetben, ha egy cég fel kíván mondani egy 2002 áprilisa óta foglalkoztatott munkavállalónak, aki 2007. január 3-tól 2009. január 3-ig baleseti táppénzen volt, és jelenleg felhalmozott szabadságát tölti? A munkáltató nem üzemeltet társadalombiztosítási kifizetőhelyet.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkavállalót átlagkeresete illeti meg afelmondási idő alatti munkavégzési kötelezettség alóli felmentés idejére. Nemilleti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérreegyébként sem lenne jogosult (pl. keresőképtelenség). Abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

GYES igénylése, felmondás GYES mellett dolgozó munkavállalónak

Kérdés: A munkáltatónak kell-e elindítania a GYES igénylését abban az esetben, ha nem működtet kifizetőhelyet, de 2007-ben a GYED igénylését a dolgozóval egyeztetve elintézte? Amennyiben a munkavállaló önállóan intézi az igénylést, kell-e a munkáltatóját értesítenie arról, hogy mi a szándéka a GYED lejárta után, vagy a munkáltatónak kell vele felvenni a kapcsolatot? Felmondhat-e a munkáltató a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES folyósítása mellett visszamegy dolgozni, és ha igen, hogyan? Megváltható-e pénzben a GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága, vagy mindenképpen természetben kell kiadni?
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldását kezdjük a második kérdéssel. Az Mt.90. §-a precízen felsorolja azokat az időszakokat, amelyek tartama alatt amunkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással. Így nemmondhat fel a cég– a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Keresőképtelenség igazolása

Kérdés: Egy munkavállaló nem jelent meg a munkahelyén, és az egyik családtagja telefonon bejelentette, hogy betegállományban van. Meddig kell várni a táppénzes papírokra, mi a teendő akkor, ha a bérszámfejtés idejéig sem igazolja a távollétet hivatalosan a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnése után a munkáltatónál kell bejelenteni. A munkáltató akkorbírálja el, számfejti és fizeti közvetlenül a táppénzt, ha kifizetőhelykéntműködik. Ha a munkáltatónál nem működik kifizetőhely, az igény elbírálásáhozszükséges okmányokat és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.