Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...működésre alkalmazható. Ha a munkavégzés indokolja, természetesen részmunkaidős munkaszerződés is köthető, de abban az esetben a kisadózó egyéni vállalkozásban főfoglalkozásúként meg kell fizeti a havi 50 000 forint összegű tételes adót. Felhívjuk a figyelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

GYET-ben részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Elegendő a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése egy GYET-ben részesülő édesanya esetében, aki kisadózóként egyéni vállalkozást folytat, és most létesített egy 4 órás munkaviszonyt is? A GYET meg a napi 4 órás munkaviszony alapján már minősülhet nem fő-állású kisadózónak az érintett?
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy a kisadózó fennálló munkaviszonyára tekintettel nem főállású kisadózónak minősüljön, munkaviszonyában a heti munkaidejének el kell érnie a heti 36 órát a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontja értelmében. Jelen esetben ez a feltétel nem teljesül, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló kisadózó vállalkozása

Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha egy C1 kategóriába sorolt, heti 25 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló létesít egy kisadózó egyéni vállalkozást is? A munkavállaló munkabére jelenleg havi 120 ezer forint. Kell valamilyen intézkedést tennie a munkáltatónak annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a munkavállaló ellátása?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében a rokkantsági ellátásban részesülő személynek keresőtevékenysége esetén akkor kell megszüntetni az ellátását, amennyiben az abból származó egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Ellátások kisadózó egyéni vállalkozó 6 millió forintot meghaladó bevétele után

Kérdés: Hogyan kerül ellátási alapként figyelembevételre a kisadózó egyéni vállalkozóként elért 6 millió forintot meghaladó bevétel után megfizetett 40 százalékos adó? Hogyan kell beszámítani ezt az összeget a minimálbér 18-szorosa szerinti kereseti korlátba?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk nem közli a kisadózó státuszát, de utal a minimálbér 18-szorosára, mint kereseti korlátra, ami azt jelenti, hogy vagy öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozóról, tehát nem főállású kisadózóról van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.