Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] ...balesetet elismerő határozat kiadásáig, "4"-es kód), a terhesség-szülés miatt csecsemőgondozási díjra nem jogosult keresőképtelen kismama részére kifizetett ("6"-os kód), és közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltott, hatóságilag elkülönített, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Ellátások második gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kismama, aki 2 éves gyermekével jelenleg GYES-en van, eközben 2015. október 1-jétől munkát vállalt egy másik munkáltatónál, 2016 áprilisára várja következő gyermekét, és 2015. november 2-től veszélyeztetett terhesként keresőképtelenné válik? Mi lesz ebben az esetben a táppénz alapja? Melyik jogviszony alapján kell megállapítani a csecsemőgondozási díjat, és ennek az ellátásnak mi lesz az alapja? A munkavállaló fenn kívánja tartani az eredeti munkaviszonyát, amely már 2010-től fennáll.
Részlet a válaszából: […] A levélben közöltek alapján az anyának 2015. október 1-jétől egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van. Az Eb-tv. 39/A §-ban foglaltak alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultságokat, a folyósítások időtartamát és az ellátások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Veszélyeztetett terhes munkavállaló ellátásai

Kérdés: A szabadság letelte után, vagy azonnal táppénzes állományba kerülhet-e az a kismama, akinek 2009. június 30-án lejárt a GYES-e, július 1-jén munkába állt, és a felgyülemlett szabadságát vette igénybe, de időközben kiderült, hogy ismét veszélyeztetett terhes? Milyen összeg lesz a táppénzének, a terhességi-gyermekágyi segélyének az alapja?
Részlet a válaszából: […] ...az jogosult, aki keresőképtelen. A kismamaválaszthat a keresőképtelenségének megállapításától, hogy nem a fizetettszabadságát kéri, hanem táppénzt igényel. Figyelemmel kell lenni azonban arra,hogy ha a biztosított részére az Mt. szerint betegszabadság jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Beltag kötelezettségei táppénz ideje alatt

Kérdés: Egy betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagja terhessége miatt táppénzes állományba kerül. A táppénz időszakában megszűnik a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, és a tételes ehót sem kell megfizetni. Mennyiben módosítja ezen szabályokat az a tény, hogy a bt. társasági szerződése szerint személyes közreműködésre csak a beltag kötelezett, és a társaság teljes képviseletét is ő látja el?
Részlet a válaszából: […] ...után sem kell tételes ehót leróni, ám a minimálbér alapján történőjárulékfizetés alól csak akkor mentesül a társaság, ha a kismama személyesennem folytatja vállalkozási tevékenységét. Az üzletvezető esetében ez viszontnem lehetséges. Ennek megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja abban az esetben, ha a kismama jelenleg GYES-en van az első gyermekével, és ismételten szülni fog? Az első gyermek születése után folyósított GYED alapja bruttó 200 000 forint fizetés volt. Hogyan változik az ellátás alapjának megállapítása akkor, ha a GYES lejárta után a kismama "visszamegy dolgozni", keresetét az előzőnél magasabb összegben állapítják meg, de csak szabadságát veszi ki, majd táppénzre megy a szülés időpontjáig, tehát a szülés előtt nem lesz 180 napi keresete? Ismereteink szerint az első esetben választhat, hogy a minimálbér kétszerese, vagy az eddig folyósított GYED-nél figyelembe vett összeg alapján kéri-e az ellátás megállapítását.
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell alapként figyelembe venni.A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy a kismama a GYES ideje alatt, vagy a folyósítást követően fog-e szülni, ezért kitérünk mind a két esetre.Amennyiben a GYES...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.