Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő bevallási és befizetési kötelezettsége. A külföldi magánszemély számára a kiküldetése során a magyar kft. által bérelt lakás költségei valóban nem esnek személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alá, azokat a jövedelem számítása során nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Van szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége az alkalmazottja után – az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan – egy mezőgazdasági őstermelőnek?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági társaság, kivéve a Szak-tv. szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot;– a szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet;– állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Koreai állampolgárságú kiküldöttek ehója

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató az alábbi esetben? Egy koreai anyacég dolgozói a magyar leányvállalatnál vannak kiküldetésben, kettős munkaszerződéssel, azaz mind a koreai, mind a magyar vállalattal szerződésben állnak. KOR-HUN 1 igazolással rendelkeznek, mely szerint az Egyezmény 6.3 cikkével összhangban a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, állandó lakóhellyel Koreában rendelkeznek. A magyar társaság fizeti ezen kiküldöttek részére a lakásbérletet, gyermekeik iskoláztatását, iskolabuszát is. Ezen költségek – a belső cafeteriaszabályzat alapján – egyes meghatározott juttatásként kerülnek elszámolásra, 16 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése mellett. A KOR-HUN 1 igazolással rendelkező dolgozóknak adott egyes meghatározott juttatások, valamint a munkabér után a munkáltató nem fizet egészségügyi hozzájárulást, mivel az igazolással bíró dolgozók a Tbj-tv. 4. §-ának u) pontja szerint nem számítanak belföldinek.
Részlet a válaszából: […] A munkáltatót, kifizetőt a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség kizárólag Tbj-tv. szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemélynek juttatott, külön meghatározott jövedelmek után terheli (Eho-tv. 2. §). Azt, hogy ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.

Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] Figyelembe véve a Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaságközött a szociális biztonságról szóló egyezmény (2006. évi LXXIX. törvény)szabályait, a koreai állampolgárságú személy a magyar társadalombiztosításhatálya alá tartozik, ennek következtében a belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Társasház szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Egy társasháznak kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a mellékfoglalkozású választott tisztségviselő díja, a nyugdíjas választott tisztségviselő díja, a munkaviszonyban álló takarító, illetve a részmunkaidős nyugdíjas munkavállalói után?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében szakképzési hozzájárulásfizetésére kötelezett a belföldi székhelyű– gazdasági társaság,– szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolaiszövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot,– állami vállalat, tröszt, tröszti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Szakképzési hozzájárulás fizetése megbízási díj után

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni egy alapítványnak a megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozók részére fizetett megbízási díjak után? A dolgozók más cégeknél munkaviszonnyal rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] ...Szhj-tv. 2. §-a alapján szakképzési hozzájárulás fizetésére a belföldi székhelyű gazdasági társaság, szövetkezet, kivéve lakásszövetkezetet és az iskolai szövetkezetet, állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Dotáció igénylése megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén

Kérdés: Igényelhet-e betéti társaság állami dotációt megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén, és ha igen, kell-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatása esetén az alábbi szervezeteket illeti meg állami dotáció: a gazdasági társaság és az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet kivételével, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.