9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Jogosultság műszakpótlékra
Kérdés: Egy részmunkaidős, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló esetében a beosztás szerinti munkaidő kezdési időpontja a munkanapok legalább egyharmadában eltér, de legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont csak 2 esetben éri el a 4 óra eltérést. A munkaidő-beosztása novemberben a következőképpen alakult: 7 nap 18-20 óra között, 3 nap 16-18 óra között, 1 nap 14-20 óra között, 1 nap 10-20 óra között. A munkáltató megítélése szerint a négyórás különbségnek a munkanapok egyharmadában fenn kell állnia a műszakpótlékra való jogosultsághoz, a cég által használt munkaidő-nyilvántartó rendszer azonban számol műszakpótlékot. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
2. cikk / 9 Alapbérbe beépített pótlékok
Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha egy 24/48 órás munkarendben dolgozó portást a minimálbérrel megegyező munkabérrel foglalkoztat annak ellenére, hogy a munkavállaló havi 240 órát dolgozik? A munkaviszony bejelentésekor ebben az esetben heti 60 órát kell szerepeltetni? Kell valamilyen pluszösszeget fizetni ebben az esetben annak ellenére, hogy a munkaszerződés szerint a megállapított alapbére a bérpótlékokat is tartalmazza? Hogyan kell elszámolni a szabadságot ebben az esetben? Hány napnak felel meg egy 24 órás munkanap? Hogyan kell elszámolni a betegszabadság napjait?
3. cikk / 9 Dohánybolt munkavállalóira vonatkozó szabályok
Kérdés: Van valamilyen speciális szabályozás a 2013. július hóban alakult nemzeti dohányboltok munkavállalói vasárnapi, illetve ünnepnapon történő munkavégzésére, valamint szabadságuk kiadására vonatkozóan? Milyen juttatásokat, illetve bérpótlékot kell fizetni a dolgozók részére?
4. cikk / 9 Bérpótlék
Kérdés: Jogosultak bérpótlékra, és ha igen, milyen mértékben azok a gondozói munkakörben álló munkavállalók, akik egy alapítványnál heti 40 órás munkaviszonyban dolgoznak, 12, 24, illetve 48 órás változó munkarendben? A munkáltatónál nincs munkaidőkeret, a munkarend nem szerepel a munkaszerződésben, de a törvényes havi munkaidőt sosem lépik túl, a beosztásokat előre egyeztetik és írásban rögzítik. Különbözőképpen kell elbírálni a hétköznapi, illetve a pihenő- és munkaszüneti napon történő munkavégzést?
5. cikk / 9 Bérpótlékok mértéke
Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a bérpótlékok százalékos mértéke havi munkaidőkeret alkalmazásánál a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók esetében?
6. cikk / 9 Távollét díj számítása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a távolléti díjat a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében 2012. július 1-jétől, illetve 2013. január 1-jétől?
7. cikk / 9 Folyamatos munkarendben dolgozó munkavállalók munkaszerződése
Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényi előírásoknak egy szórakoztató tevékenységet folytató társaságnál a munkavállalók részére megkötött munkaszerződés, amelyben személyi alapbér, havi fix összegű túlórapótlék-átalány és havi fix összegű műszakpótlék-átalány került meghatározásra, az irányadó munkarend pedig 8 hét átlagában 320 óra, folyamatos munkarendben?
8. cikk / 9 Munkaidőkeret alkalmazása
Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó társaságnál a munkarend hétfőtől vasárnapig tart úgy, hogy két nap munka után egy nap pihenőnap jár a dolgozóknak. Megilleti a munkavállalót a délutános pótlék abban az esetben, ha 09.00-17.00 óráig van beosztva, majd a másik nap 11.00-22.00 óráig? Ha a társaság fizetett ünnepen nyitva tart, és a dolgozó nincs beosztva, jár-e neki a fizetett ünnep? A társaság egyik beltagja munkaviszonyban, a másik tagi jogviszonyban végzi tevékenységét. Ugyanúgy vonatkoznak-e rájuk ezek a szabályok?
9. cikk / 9 Foglalkoztatói teendők szülés esetén
Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
