Utalványjuttatás közterhei

Kérdés: Átvállalhatja a munkáltató a bérként adózó juttatás egyéni járulékait a munkavállalótól olyan formában, hogy a juttatás értékét felbruttósítja, és a bruttó összeget szerepelteti a számfejtésben? (Pl.: 10 000 forint bérként adózó utalványt az adó- és járulékalapnál 15 038 forint értéken.)
Részlet a válaszából: […] ...munkahelyi étkezés, vásárlási utalvány stb.), adóköteles jövedelemnek kell tekinteni, és a juttató, valamint a juttatásban részesülő magánszemély közötti jogviszony alapján kell az adókötelezettséget megállapítani. Tehát az adótörvény által egyéb módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Iskolarendszerű képzés díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak abban az esetben, ha az iskolarendszerű OKJ-s képzésben részt vevő dolgozó tandíját a munkáltató fizeti a részére kiállított számla alapján? A számla tényleges vagy felbruttósított összege tekintendő jövedelemnek ebben az esetben? Milyen jogcímen számfejthető ez a kifizetés a dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] ...minősül. A törvény 25. §-a értelmében nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...az szja-alapot az erre vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni.Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításánál a magánszemélyek -?ide nem értve az egyéni vállalkozókat – két módszer közül választhatnak.Az egyik módszer a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
Részlet a válaszából: […] ...– a személyi jövedelemadóval növeltjuttatási érték. Ezért annak értéke a juttatásra vetítve 2,31 százalék.Ha kifizető és a magánszemély között nincs biztosításijogviszony, akkor az adóköteles természetbeni juttatás értéke után a kifizetőt27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Portugál állampolgárságú ügyvezető részére bérelt ingatlan közterhei

Kérdés: Egy magyar kft. lakást bérel munkaviszony keretében alkalmazott portugál ügyvezetőjének. Az ügyvezető a családjával együtt lakja a bérelt ingatlant. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak/kifizetőnek/foglalkoztatónak, illetve az ügyvezetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéséből arra következtetünk, hogy a portugálállampolgár magánszemély huzamosan hazánkban tartózkodik, tehát belföldiilletőségűnek tekinthető. A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettségeösszes bevételére kiterjed.Az Szja-tv. 4. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...juttatások adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, ha éves,összesített mértékük meghaladja a 400 ezer forintot. Egy magánszemély éves szinten legfeljebb 400 ezer forintbéren kívüli juttatáshoz juthat. Ezért, ha a magánszemély az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...a munkabér után. Az adó és járulék alapja az egyéni vállalkozónak, az önállótevékenységet folytató magánszemélynek az áfával együtt kifizetett összeg. A színlelt vállalkozási szerződések esetében ajóhiszeműséget érdemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...a munkabér után,– vállalkozói járulék.Az adó és járulék alapja az egyéni vállalkozónak, az önállótevékenységet folytató magánszemélynek az áfával együtt kifizetett összeg. Az adóellenőrzés során a munkáltató terhére utólagosadómegállapítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Bérköltségnek vagy személyi jellegű kifizetésnek minősül-e a számvitelben az a részvényjuttatás, amelyet konkrét feladatok kitűzésével, azok teljesítése esetén ad a vállalkozás a dolgozójának? Korábban a részvényjuttatást természetbeni juttatásként adózta le a munkáltató, 2003-tól azonban ez az Szja-tv. módosítása nyomán a magánszemély összevonandó jövedelmének része. A személyi jövedelemadón kívül még milyen terhei vannak ennek a juttatási formának (tb, munkaadói, munkavállalói, szakképzési stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozás számvitelében is bérköltségként kell kimutatni. Az Szja-tv. 2003. 01. 01-től hatályos rendelkezései értelmében a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékből a bevételnek minősülő rész utáni adókötelezettég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.