14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Szakképzési munkaszerződés
Kérdés:
Szakképzési munkaszerződésnek tekinthető a korábbi munkaszerződés módosítása, ha ennek alapján a szakképzésbe bevont munkavállalók négy órában az eredeti munkaköri feladataikat végzik, négy órában pedig a szakképzésben vesznek részt? Milyen feltételeknek kell megfelelnie a szerződésnek, illetve milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia ebben az esetben? A bér mely elemeire vonatkozik szociálishozzájárulásiadó-mentesség, ha a két elkülönített feladathoz két külön-külön meghatározott bér tartozik (pl. képzési időszakra 160 ezer forint, eredeti feladatok ellátására 280 ezer forint), illetve pótlék, prémium és jutalom kifizetésére is sor kerül?
2. cikk / 14 Munkaviszonyban álló lelkipásztor
Kérdés: Vonatkozik az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.8. pontjában meghatározott mentesség egy hitéleti tevékenységet végző egyesület vezetőjére, aki munkaviszonyban lelkipásztori tevékenységet végez? Az egyesület felvételt kapott a bejegyzett egyházak kötelekébe, és ez a törzsadatában is megjelenik.
3. cikk / 14 Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése
Kérdés: Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?
4. cikk / 14 Négy vagy több gyermeket nevelő anya
Kérdés: Jogosult marad az adómentességre az az anya, akinek van 5 gyermeke, és ebből kettő június hónapban fogja betölteni a 12. életévét? Mi a helyzet akkor, ha a 12 évesnél idősebb gyermekek elhelyezése megváltozik, mert a szülők válófélben vannak?
5. cikk / 14 Termőföld bérbeadásának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a magánszemélynek, aki nagy területű termőföldet örökölt, de egyáltalán nem ért a mezőgazdasághoz, ezért hosszú távra bérbe szeretné adni a földjét?
6. cikk / 14 Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése
Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
7. cikk / 14 Családi pótlék adókötelezettsége
Kérdés: Adóköteles jövedelemnek számít-e 2010-ben is a családi pótlék?
8. cikk / 14 Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem utólagos bevallása
Kérdés: Az 1996. évben vásárolt ingatlan értékesítéséből az eladónak adóköteles jövedelme keletkezett. Az értékesítés 2005-ben volt, ugyanezen évben újabb lakást vásárolt. Az újabb lakás vásárlásánál banki hitelt vett fel a vételár teljesítéséhez. Megilleti-e az adókedvezmény a teljes vételárra, vagy csak az önerőként felhasznált összeg vehető figyelembe az adómentesség igénybevétele során? Amennyiben elmulasztotta az adózó az ingatlan értékesítéséből származó adóbevallást és ezzel együtt az adó befizetését is, mentesül-e, és ha igen, hány év után az adófizetési kötelezettség alól?
9. cikk / 14 Cafeteria
Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
10. cikk / 14 Egyházközség dolgozójának jogállása
Kérdés: Egy egyházközség ez ideig nem foglalkoztatott alkalmazottat, a sekrestyési teendőket ellátó személyt a hívek közvetlenül honorálták. Február 1-jétől azonban felmerült egy nyugdíjas személy félállásban történő alkalmazása. Adó-, illetve járulékköteles-e a dolgozó javadalmazása, tekintve hogy annak forrása – noha a kifizetése az egyházközségen keresztül történik – továbbra is a hívek adományaiból származik?
