Többletmunkaidő elszámolása

Kérdés: Alkalmazhatja-e egy egészségügyi alapellátást biztosító betéti társaság a Tny-tv. 43/A. §-ában foglalt adatszolgáltatást az önként vállalt többletmunkaidőről abban az esetben, ha a munkavállalói 1 hétvégi 24 órás és 1 vagy 2 hétközi 16 órás ügyeletet látnak el a napi teendőkön felül, amelyért munkabért kapnak? Hogyan lehet ezt dokumentálni, illetve hogyan működik az adatszolgáltatás ebben az esetben? Hogyan kell figyelembe venni azt, hogy az ügyelet miatt a dolgozók szabadnapot kapnak?
Részlet a válaszából: […] ...tudja a munkáltató a teljes rendelkezésre álló munkaidőben rendesmunkaidőben beosztani a dolgozót, emiatt őt nem érheti hátrány, tehát amunkabérét arra az időre is ki kell fizetni. A Tny-tv. 43/A. § (1) bekezdése alapján az egészségügyidolgozók esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás

Kérdés: Milyen nyilvántartási kötelezettsége van a munkáltatónak a Tbj-tv. 46. § (1) és (2) bekezdése szerint?
Részlet a válaszából: […] ...Nyilvánvaló, hogy ezzel minden foglalkoztatórendelkezik, hiszen nélküle nem tudna az említett kötelezettségeinek elegettenni, de még a munkabért számfejteni sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Nyugdíj összegének emelése

Kérdés: Valóban kérheti-e 2008-ban nyugdíjának 0,5 százalékos emelését az az öregségi nyugdíjas, aki 2006. október 3. óta részesül a nyugellátásban, de azóta is folyamatosan dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...igazgatóságokon beszerezhető. Akérelemhez a nyugdíjasként elért keresetre, jövedelemre és egyéb, azelbíráláshoz szükséges adatokra (a munkabérrel ellátatlanság időtartamát, afoglalkoztatás időtartamát stb.) vonatkozó igazolást mellékelni kell.Igazolásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

NYENYI-adatszolgáltatás járulékminimum esetén

Kérdés: A tényleges munkabért, vagy a járulékminimumot kell-e feltüntetni a NYENYI-adatszolgáltatáson abban az esetben, ha a munkavállaló munkabére havi 80 000 forint, a munkáltató azonban a 131 000 forint járulékminimum után fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A NYENYI-adatszolgáltatás keretében a foglalkoztatónakjárulékalapként, illetőleg a biztosítottól levont nyugdíjjárulékként azt azösszeget kell közölnie, amelyet az adóhatóság felé teljesítettjárulékbevallásában is feltüntetett. Tehát, ha a 131 000 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatás

Kérdés: Kell-e szerepeltetni a 2005. évre 2006. január 16-án kifizetett egyhavi különjuttatást a 2006. január 1-jétől január 8-áig terjedő időszakra bekért nyugdíjas adatszolgáltatáson?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelemnek minősül, abból járulékot kellett vonni,közölni kell a 2006. január 1-jétől január 8-áig terjedő időre kifizetettmunkabérrel együtt a NYENYI-lapon.A Tbj-tv. R. 5/C § (2) bekezdése értelmében az a saját jogúnyugdíjas foglalkoztatott személy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Nyugdíj-adatszolgáltatás időszaka

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a 2005. évre 2006. január 16-án kifizetett 13. havi juttatást a 2006. január 1-jétől január 15-ig kért nyugdíj-adatszolgáltatás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...– akifizetés időpontjában érvényes szabályok alapján -, közölni kell a 2006.január 1-jétől január 15-ig terjedő időre kifizetett munkabérrel együtt aNYENYI-lapon.Az a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy, akinekbiztosítási jogviszonya a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Utólag kifizetett juttatás

Kérdés: Mit és milyen mértékben kell levonni abban az esetben, ha egy munkavállaló részére, akinek munkaviszonya 2004 októberében megszűnt, 2005 novemberében utólag fizették ki a 13. havi munkabért? Milyen igazolásokat kell kiállítani? A 4 százalékos egészségbiztosítási járulék levonása esetén az összeg melyik évben vehető figyelembe a táppénz számfejtésénél?
Részlet a válaszából: […] ...követően kifizetett juttatásról van szó,hiszen az érintett a 13. havi munkabérre 2004 októberében lett volna jogosult.Ilyen esetben a járulékszabályok alapelve, hogy a foglalkoztató késedelme miatta munkavállaló – ellátási szempontból – nem károsodhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Nyugdíj alapját képező jövedelem

Kérdés: A nyugdíj megállapításánál bérjövedelemnek számít-e az az időszak, amikor egy munkaviszonyban álló ügyvezető NYENYI lapját egy kft. úgy töltötte ki, mintha a minimálbér utáni járulékfizetés megtörtént volna, annak ellenére, hogy a cégnek fizetési nehézségek miatt másfél év járulékfizetési elmaradása van?
Részlet a válaszából: […] ...azt jelenti, hogy a munkavállalót (munkaviszonybanálló dolgozót) nem érheti kár amiatt, hogy a tőle levont nyugdíjjárulékot,illetve a munkabérét terhelő társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztatónem fizeti meg.Természetesen más a helyzet, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottja

Kérdés: Foglalkoztathat-e alkalmazottat az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal igen, de társadalombiztosítási törzsszámmal nem rendelkező családi gazdálkodó mezőgazdasági őstermelő? Mi az eljárás ebben az esetben, milyen kötelezettségei vannak a termelőnek?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott valamennyifoglalkoztatót érintő kötelezettségének. Kezdjük a járulékfizetéssel. A munkaviszonyban álló dolgozómunkabére után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, valamint azáltalános szabályok szerint – tőlük levonva – 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.
1
2