Átlagos statisztikai létszám munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó munkáltató átlagos statisztikai létszámának számítása során azokat a munkavállalókat, akiknek az esetében a kölcsönbe vevő átvállalja a rehabilitációshozzájárulás--fizetési kötelezettséget, illetve azokat, akiknek az esetében nem? Mennyiben befolyásolja az átlagos statisztikai létszámot az, hogy a munkavállaló rész- vagy teljes munkaidős? Hogyan kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] Az Mm-tv. 23. §-ának (4a) bekezdése értelmében munkaerő-kölcsönzés esetén a létszám megállapítására vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél - a kölcsönbe adónak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Több munkáltatóval létesített munkaviszony keretében végzett munka

Kérdés:

Melyek azok a főbb jellemző jegyek, melyek a több munkáltatóval létesített munkaviszony szabályozásában megjelennek? Milyen formában kötelezettek a munkáltatók a bevallási kötelezettség teljesítésére és az ezzel összefüggő adatszolgáltatásra?

Részlet a válaszából: […] Az atipikus foglalkoztatás kevésbé gyakori megjelenési formája, amelyben több munkáltató egy munkavállalóval létesít munkaviszonyt. A munkaerő-kölcsönzéshez hasonlóan, a munkáltató pozíciójában több jogalany vesz részt, azonban attól abban eltér, hogy a munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Bértámogatás

Kérdés: Milyen feltételekkel és mely vállalkozások vehetik igénybe a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatást?
Részlet a válaszából: […] 2020. április 16-án lépett életbe a 105/2020. Korm. rendelet, amely szabályozza a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból nyújtható támogatás feltételeit.A program hazai és uniós forrásból valósul meg.A program igazából nem a munkaadók, hanem a munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Létszám megállapítása rehabilitációs hozzájárulás számítása során

Kérdés: Figyelembe kell venni a rehabilitációs hozzájárulás számítása során a létszám megállapításánál a cég által tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulókat, akik számára a Szak-tv.-ben előírt kötelező minimumdíjazást fizeti a foglalkoztató? A kölcsönbe adó vagy a kölcsönbe vevő számolja be a létszámba a kölcsönzött munkaerőt a rehabilitációs hozzájárulás számítása során?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a második kérdéssel. A 2011. évi CXCI. tv. 23. §-ának (4a) bekezdése értelmében munkaerő-kölcsönzés esetén főszabály szerint a kölcsönvevőnél kell a munkavállalókat a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Egyszerűsített munkaviszony alkalmazása

Kérdés: Foglalkoztathatja egyszerűsített munkaviszony keretében egy Balaton-parti fagylaltozót üzemeltető cég a nyári főszezonban nála dolgozó diákokat? Van valamilyen speciális szabály, amire figyelni kell a foglalkoztatás során?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv.-ben szabályozott egyszerűsített foglalkoztatás a rugalmas foglalkoztatás egyik formája.Az Efo-tv. – a rugalmasabb foglalkoztatás érdekében – számos könnyítést tartalmaz az Mt. alapján történő munkavégzéshez képest. Az Efo-tv. célja az átmeneti, idényjellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése

Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban utalnunk kell arra, hogy az európai uniós országokat érintő kiküldetésekre (posting) vonatkoznak a kiküldetésről szóló 96/71/EK irányelv (Kiküldetési Irányelv), valamint az annak végrehajtásáról szóló 2014/67/EU irányelv előírásai. A Kiküldetési Irányelv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Munkaügyi bírság

Kérdés: Valóban kötelező-e munkaügyi bírságot kiszabni akkor, ha a munkaügyi ellenőrzés megállapította, hogy egy 8 alkalmazottat foglalkoztató élelmiszerüzletben az egyik hónapban 2 fő munkavállaló 1-1 alkalommal napi 13 órát dolgozott, és ezenkívül semmilyen más szabálytalanság nem történt?
Részlet a válaszából: […] A 2009. évi XXXVIII. törvény által bevezetett módosításokérintik a munkaügyi bírság kiszabásának szabályrendszerét. A 2009. június 1-jétkövetően indult eljárásokban bizonyos jogsértések esetén nem mérlegelhető abírság kiszabása. A Met. egy új, 6/A. §-sal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 13.

Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása

Kérdés: Van-e valamilyen eltérés a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás között? Valóban jogosultak-e a munkáltatók kedvezményre a részmunkaidős foglalkoztatás esetén?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatók – amennyiben van rá módjuk – kivárnak ajelenlegi gazdasági helyzetben, nem szívesen válnak meg a kvalifikáltmunkaerőtől, inkább átmenetileg a részmunkaidős foglalkoztatást választják.Ezt az Mt. 120. § (1) bekezdése alapján tehetik meg, amelyszerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Azonos helyiségben működő munkáltatók munkavállalói

Kérdés: Dolgozhatnak-e 4-4 órás részmunkaidőben a munkavállalók egy zrt.-ben és egy kft.-ben, amelyek egymást kiegészítő szolgáltatást nyújtanak, és egy helyiségben működnek? Beleköthet-e egy munkaügyi ellenőr abba, hogy a munkavállaló az adott pillanatban éppen melyik cégben végzi a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. sem megengedő, sem tiltó rendelkezéseket nemtartalmaz a tekintetben, hogy két munkáltató által foglalkoztatottmunkavállalók munkavégzési tevékenység során egy helyiségben tartózkodnak.Az Mt. a tekintetben sem tartalmaz megengedő, illetve tiltó rendelkezést,hogy az egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó előírásokat az Mt.-t módosító 2001. évi XVI. törvény vezette be 2001. július 1-jei hatállyal. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 193/B-193/P. §-aiban foglalt rendelkezések tartalmazzák. A rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
1
2