14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén
Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
2. cikk / 14 Jegypénztárosok munkarendje
Kérdés: Hogyan osztható be helyesen a 2 fő jegypénztáros munkakörben dolgozó munkavállaló munkarendje egy kiállítást üzemeltető költségvetési intézménynél, amely szombat, vasárnap és ünnepnapokon is nyitva tart? Jelenleg a munkavállalók heti váltásban dolgoznak, így a szabadság kiadására nincs lehetőség. A munkavállalók munkaideje nem éri el a havi 174 órát, és a munkabérük állandó.
3. cikk / 14 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
4. cikk / 14 Munkaidőkeretben foglalkoztatott portások munkaideje
Kérdés: Kell-e a napjukat fizetni azoknak a munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres dolgozóknak, akik egy megszakítás nélkül működő portaszolgálatnál a fizetett ünnepnapon nem voltak beosztva szolgálatba? Mi a teendő, ha a fizetett ünnepet nem kell figyelembe venni, és így a dolgozó óraszáma az időkeretet sem éri el?
5. cikk / 14 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló rendkívüli munkája
Kérdés: 12 vagy 20 óra túlórát kell-e elszámolni annak a havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott havibéres munkavállalónak az esetében, aki 2008. augusztus hónapban 180 órát dolgozott? A kötelező munkaidő 160 óra + 8 óra ünnep. A munkavállaló a 168 órára megkapja a havibérét, az ünnepnapon végzett munkáért pedig az arra járó bért.
6. cikk / 14 Kölcsönzött munkavállaló munkabére
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan lehet megoldani, hogy a munkaidőkeretben órabéres szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére csak a ledolgozott munkaidőt számfejtsék és fizessék ki? Pl. ha egy hónapban csak 3 napot dolgozott napi 4 órában, akkor ne kelljen állásidőt fizetni a többi 17 le nem dolgozott napra. A határozott időre szóló munkaszerződés azért nem jó, mert ha hétvégén hirtelen mégis tud munkát adni a cég, akkor nincs idő bejelenteni a munkavállalót, ezért a munkaszerződés munkaidőkeretben havi maximum 84 óra munkavégzésre szól.
7. cikk / 14 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók pótlékai
Kérdés: Kell-e fizetni a szombati és a vasárnapi munkavégzésért 50, illetve 100 százalékos pótlékot egy bevásárlóközpontban hétvégén is nyitva tartó üzlet munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalói részére? A dolgozók napi munkaideje meghaladja a 8 órát, ezért 14 órától műszakpótlékot kapnak. Helyes-e ez az eljárás?
8. cikk / 14 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók pihenőideje
Kérdés: Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?
9. cikk / 14 Munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó pihenőideje
Kérdés: Kollektív szerződés esetén 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó szabadnapjait 6 havonta összevontan kapja meg, így lehetséges, hogy 1 teljes hónapig a szabadnapjait tölti. Erre az időszakra már nincs bér, mivel az a tényleges munkavégzés idejére van kifizetve. Kell-e jelenteni valahová a munkabérrel való ellátatlanságot, ha igen, milyen formában? Jelenti-e ez az időszak a munkaviszony szünetelését? Táppénz számfejtésénél hogyan kell figyelembe venni ezt az időszakot?
10. cikk / 14 Liftügyeletet ellátó társasházi lakó jogviszonya
Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha egy társasház egy lakóval szeretne szerződést kötni havonta két hét folyamatos liftügyeletre, mely idő alatt éjjel-nappal otthon készenlétben kell állnia? A társasház havi 60 000 forint jövedelmet fizet ezért a munkáért. Hogyan kell megállapítani a szabadságot, hogyan kell számolni a szolgálati időt, illetve kell-e jelenléti ívet vezetni, és ha igen, hogyan? Kell-e pótlékot számolni a munkabérre?
