14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Munkaidő-nyilvántartás vezetése
Kérdés: Mi a jelentősége annak, ha a munkaidő--nyilvántartást nem naponta vezeti a munkáltató, hanem minden hónapban egy nap tölti ki egyszerre? Lehet ebből valamilyen probléma egy esetleges ellenőrzés során?
2. cikk / 14 Keresőképtelen munkavállaló átalánya
Kérdés: Fizethető arányosan átalány a munkavállalónak abban az esetben, ha az érintett hónapban betegszabadságon és utána táppénzen volt?
3. cikk / 14 Készenléti díj
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a készenléti díj összegét havibéres dolgozó esetén? Le kell vonni a készenléti díjból azt az időszakot, amikor a készenlét ideje alatt tényleges munkavégzés történt? A készenlét ideje alatt végzett munkára az alapbéren felül jár az 50 vagy 100 százalékos pótlék a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírások szerint?
4. cikk / 14 Közúti áruszállítás
Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?
5. cikk / 14 Munkaidő beosztása magasabb napi munkaidő esetén vagyonvédelmi cégnél
Kérdés: Foglalkoztathat két munkavállalót egy vagyonvédelmi feladatokat ellátó cég törvényesen olyan módon, hogy ugyanazon az őrzési területen az egyik héten hétfőtől vasárnapig az egyik, a másik héten a másik dolgozó látja el a feladatokat 16.00 órától másnap reggel 7.30-ig, azaz napi 15,5 órás munkaidőben? Hogyan kell helyesen nyilvántartani a munkavállaló munkaidejét, tekintettel arra, hogy több helyen olvasható, hogy a jelenléti ív nem megfelelő erre a célra?
6. cikk / 14 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók munkabére, pótlékai
Kérdés: Helyesen jár el az a hét minden napján 12.00 órától 24.00 óráig nyitva tartó bár és étterem funkciót betöltő vendéglátóüzletet üzemeltető vállalkozás, ahol a munkavállalók foglalkoztatása 3 havi munkaidőkeretben történik, a dolgozók nem jogosultak semmilyen pótlékra, viszont a minimálbéren felül egységesen – munkakörtől függetlenül – 10 000 forint juttatást kapnak?
7. cikk / 14 Munkaidő nyilvántartása
Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
8. cikk / 14 Elszámolási időszak
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban az elszámolási időszakra vonatkozó rendelkezéseket, milyen eltérések vannak a munkaidőkerethez képest, mire érdemes figyelni ebben az esetben? Mennyi a leghosszabb alkalmazható időszak az egy műszakban, illetve a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében? Mit kell vizsgálni akkor, ha az időszak lejár?
9. cikk / 14 Munkaidő-beosztás készítése
Kérdés: Kötelező-e előzetes munkaidő-beosztást készítenie a munkáltatónak abban az esetben, ha a dolgozók egymás között beszélik meg a munkanapokat?
10. cikk / 14 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pótléka
Kérdés: Milyen pótlék illeti meg azt az üzletben 2 havi munkaidőkeretben dolgozó munkavállalót, aki a munkaidejét maga jogosult beosztani, ezért rendkívüli munkavégzésre tekintettel díjazás nem illeti meg, a napi munkaidő 4 óránál rövidebb, 12 óránál hosszabb nem lehet, és annak két hónap átlagában a teljes munkaidőnek meg kell felelnie, de az üzlet egyszeri alkalommal plusz egy órát nyitva van?
