9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Munkáltató által elrendelt képzés
Kérdés: Jár munkabér, illetve pótlék a munkáltató által elrendelt, jogszabály által előírt képzés idejére az alábbi esetben? Az érintett dolgozókat egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatják, 6.00-14.20-ig tart a munkaidejük, de általában hamarabb befejezik a munkát, így havonta 8-24 órával kevesebbet dolgoznak, mint a keret szerinti tényleges munkaidejük, viszont a kieső időre is megkapják a munkabérüket. Túlórának minősül a képzés időtartama, ha munkaidőn túl zajlik, hetente három alkalommal kb. egy hónapon keresztül? Kell pluszban fizetni a képzésre annak ellenére, hogy arra az időre is megkapják a dolgozók a bérüket, amikor ténylegesen nem dolgoznak? Milyen nyilvántartási kötelezettsége van a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatban? Van valamilyen kötelezettsége a munkáltatónak azon munkavállalók esetében, akik távolabbi helyekről járnak be dolgozni, és a tanfolyam miatt csak kb. 1-1,5 óra várakozással tudnak este hazaérni? A dolgozók a havi bérlettérítést 100 százalékban megkapják.
2. cikk / 9 Készenléti díj
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a készenléti díj összegét havibéres dolgozó esetén? Le kell vonni a készenléti díjból azt az időszakot, amikor a készenlét ideje alatt tényleges munkavégzés történt? A készenlét ideje alatt végzett munkára az alapbéren felül jár az 50 vagy 100 százalékos pótlék a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírások szerint?
3. cikk / 9 Munkaidő beosztása magasabb napi munkaidő esetén vagyonvédelmi cégnél
Kérdés: Foglalkoztathat két munkavállalót egy vagyonvédelmi feladatokat ellátó cég törvényesen olyan módon, hogy ugyanazon az őrzési területen az egyik héten hétfőtől vasárnapig az egyik, a másik héten a másik dolgozó látja el a feladatokat 16.00 órától másnap reggel 7.30-ig, azaz napi 15,5 órás munkaidőben? Hogyan kell helyesen nyilvántartani a munkavállaló munkaidejét, tekintettel arra, hogy több helyen olvasható, hogy a jelenléti ív nem megfelelő erre a célra?
4. cikk / 9 Munkaidő nyilvántartása
Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
5. cikk / 9 Elszámolási időszak
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban az elszámolási időszakra vonatkozó rendelkezéseket, milyen eltérések vannak a munkaidőkerethez képest, mire érdemes figyelni ebben az esetben? Mennyi a leghosszabb alkalmazható időszak az egy műszakban, illetve a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében? Mit kell vizsgálni akkor, ha az időszak lejár?
6. cikk / 9 Részmunkaidős munkavállalók jelenléti íve, pótlékai
Kérdés: Foglalkoztathatók kötetlen munkaidőben egy taxitársaságnál a 4 órás részmunkaidős gépjárművezetők? Van ebben az esetben jelenlétiív-vezetési kötelezettsége a munkáltatónak? Hogyan történik a pótlékok számfejtése ebben az esetben?
7. cikk / 9 Munkaidő-beosztás készítése
Kérdés: Kötelező-e előzetes munkaidő-beosztást készítenie a munkáltatónak abban az esetben, ha a dolgozók egymás között beszélik meg a munkanapokat?
8. cikk / 9 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pótléka
Kérdés: Milyen pótlék illeti meg azt az üzletben 2 havi munkaidőkeretben dolgozó munkavállalót, aki a munkaidejét maga jogosult beosztani, ezért rendkívüli munkavégzésre tekintettel díjazás nem illeti meg, a napi munkaidő 4 óránál rövidebb, 12 óránál hosszabb nem lehet, és annak két hónap átlagában a teljes munkaidőnek meg kell felelnie, de az üzlet egyszeri alkalommal plusz egy órát nyitva van?
9. cikk / 9 Betegszabadság teljesítménybér esetén
Kérdés: Teljesítménybéres fizetés esetén van-e valamilyen kötelező minimumfizetési kötelezettség abban az esetben is, ha nincs teljesítmény? Egy vállalkozás nyugdíjas munkavállalói eddig havi fix bérrel, minimálbérrel voltak bejelentve, de a megrendelések csökkenése miatt a munkáltató szeretne áttérni a teljesítményarányos fizetésre, a teljesítménybér 10 forint/km lenne. Hogyan alakul ebben az esetben a betegszabadság összege?
