89 cikk rendezése:
1. cikk / 89 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
2. cikk / 89 Csecsemőgondozási díj alapja jogviszonyváltás esetén
Kérdés:
Korábban létrejött munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntették, majd a foglalkoztatott a megszűnést követő nappal ugyanannál a foglalkoztatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kinevezésre került. Lehetséges a csecsemőgondozási díj megállapítása a munkaviszonyban elért jövedelme alapján, tekintettel arra, hogy a közszolgálati jogviszony ötödik napján balesetet szenvedett a munkahelyén, keresőképtelen állományba került, és 60 napig – gyermeke születéséig – folyamatosan táppénzben részesült?
3. cikk / 89 Kiküldött munkavállaló táppénzének alapja
Kérdés:
A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?
4. cikk / 89 GYED összege
Kérdés: Hogyan kell számfejteni a 28 napos február hónapra a GYED-et annak a munkavállalónak, akinek a napi alapja lényegesen magasabb a táppénz maximum napi alapjánál, de a táppénzmaximum miatt a 30 napra visszaosztott napi alapot visszaszorozva a 28 nappal, kevesebbre jön ki az összeg, mint 280 000 forint?
5. cikk / 89 Szerződés szerinti munkabér
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénzjogosultság hónapjának a szerződés szerinti bérét a kevés biztosítási idővel rendelkező keresőképtelen biztosított esetében, ha a hónap hétköznapra eső munkaszüneti napot (fizetett ünnep) tartalmaz? A teljes munkaidős munkavállaló órabére 963 forint/óra. Figyelembe kell venni a fizetett ünnepre számfejtett távolléti díjat, vagy ez nem része a szerződés szerinti munkabérnek?
6. cikk / 89 GYED alapja
Kérdés: Alkalmazható a kedvezményszabály abban az esetben, ha egy 2021. március 9-ig CSED-ben részesült és március 10-től GYED-re jogosult munkavállaló újbóli adatmegállapításának napi átlaga kevesebb, mint a CSED összege volt? Kaphatja a korábbi, magasabb összegben az ellátást a munkavállaló, vagy az új napi átlaggal kell számolni?
7. cikk / 89 Iskolai tanulmányait befejezett munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Milyen ellátásokra számíthat az a munkavállaló, aki 2020 júniusában fejezte be iskolai tanulmányait, 2020. szeptember 1-jétől határozatlan idejű munkaviszonyt létesített, szeptember 6-án, vasárnap otthonában elesett, kórházba került, ezért szeptember 7-én már nem tudott munkába állni? A munkavállaló jelenleg is kórházban van, és a keresőképtelensége előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
8. cikk / 89 Keresetkiegészítés csecsemőgondozási díjhoz
Kérdés: Figyelembe vehető az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megállapítása során a számítási időszakot meghaladóan teljesített díjazás egy közalkalmazott jogállású munkavállaló esetében, aki a teljesítésigazolását követően a számítási időszakot meghaladóan részesült jövedelemkifizetésben? Módosítható a 08 jelű bevallás az eljárás során a kedvezőbb összegű csecsemőgondozási díj folyósítása érdekében? A dolgozó a számára elrendelt egyszeri többletfeladatot munkaköre ellátásával párhuzamosan, külön díjazás ellenében határidőben elvégezte. A dolgozó már több mint 10 éve áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában.
9. cikk / 89 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
10. cikk / 89 Keresőképtelenség kódja
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhely ügyintézőjének az alábbi esetben? Egy több éve a munkáltató alkalmazásában álló dolgozó 2019. november 20-án balesetet szenvedett, amelynek következtében "4"-es kóddal keresőképtelen állományba került. A munkáltató a balesetet kivizsgálta, és üzemi balesetnek ismerte el, amelynek következtében a keresőképtelenség kódja december 1-jétől már "1", azaz üzemi baleset volt. Ez-után a 2020. január 6-tól szóló időszakra kiállított "Orvosi igazolás a folyamatos keresőképtelenségről" elnevezésű nyomtatványon a keresőképtelenség kódja "8", azaz egyéb keresőképtelenség.
Az igazolást kiállító orvos tehát nem zárta le a balesetből kifolyólag fennálló keresőképtelenséget, csak kódváltással jelölte a baleset üzemiségét, majd ismét csak kódváltással az egyéb keresőképtelenséget. Kell kérnie a kifizetőhely ügyintézőjének visszamenőlegesen az igazolás javítását, illetve az "1"-es kód igazolását 2019. november 20-ától? Amennyiben a 2020. január 6-tól fennálló keresőképtelenség már nem az üzemi baleset eredménye, nincs szükség új táppénzes állományba vételre?
Az igazolást kiállító orvos tehát nem zárta le a balesetből kifolyólag fennálló keresőképtelenséget, csak kódváltással jelölte a baleset üzemiségét, majd ismét csak kódváltással az egyéb keresőképtelenséget. Kell kérnie a kifizetőhely ügyintézőjének visszamenőlegesen az igazolás javítását, illetve az "1"-es kód igazolását 2019. november 20-ától? Amennyiben a 2020. január 6-tól fennálló keresőképtelenség már nem az üzemi baleset eredménye, nincs szükség új táppénzes állományba vételre?
