71 cikk rendezése:
1. cikk / 71 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
2. cikk / 71 Bt. beltagjának üzemorvosi vizsgálata
Kérdés: Kötelező a munkavállalók üzemorvosi munkaköri alkalmassági vizsgálatának elvégzése egy kft. öregségi nyugdíjban részesülő beltagja esetében, aki a cég ügyvezetésén kívül részmunkaidőben személyesen is dolgozik a vállalkozásban? Hogyan módosult az ezzel kapcsolatos törvényi szabályozás?
3. cikk / 71 Nyugdíjas munkavállalók köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya
Kérdés: Jelent valamilyen kereseti, illetve nyugdíjfolyósítási korlátozást a korábbiakhoz képest egy egyházi fenntartású óvoda és iskola nyugdíjas munkavállalói számára az, hogy a munkaviszonyuk 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakult át?
4. cikk / 71 Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra
Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?
5. cikk / 71 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
6. cikk / 71 Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja
Kérdés:
Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
7. cikk / 71 Többletszabadság
Kérdés: Visszakövetelhető a munkáltató által engedélyezett, kivett többletszabadság a jogviszonyát megszüntető közfoglalkoztatottól? Köteles a munkavállaló visszafizetni az erre az időszakra kapott bért?
8. cikk / 71 Munkabér téves utalása
Kérdés: Milyen szabályozás vonatkozik arra az esetre, ha a munkáltató tévesen utalt munkabért a munkavállaló részére? A munkavállaló jelezte, hogy többet kapott, tehát beleegyezését adta abba, hogy a munkáltató visszavonhatja tőle. Ebben az esetben a munkavállaló határozza meg, hogy hogyan fizeti vissza a tévesen utalt bért, vagy egyeztetnie kell a munkáltatóval? Kell erre vonatkozóan valamilyen megállapodást kötni?
9. cikk / 71 Nagyszülő GYES-jogosultsága
Kérdés: Igényelheti a gyermek után járó gyermekgondozást segítő ellátást a gyermek édesanyjának édesanyja abban az esetben, ha még nem nyugdíjas, és nem szeretné megszüntetni a munkaviszonyát? A gyermek hamarosan betölti a 2. életévét, az anya vissza szeretne menni dolgozni, és a gyermek bölcsődébe kerül, de a nagymama csak részmunkaidőben dolgozik, így hamar tudna menni a gyermekért.
10. cikk / 71 Hiányzó jogosultsági idő
Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
