Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
Részlet a válaszából: […] ...és a 331 700 forint különbsége nem képezi nyugdíjjárulék alapját, és mint nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem elvész.Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, a járulékfizetési felső határt arányosan, naptári napokra számolva kell levonni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...azonban ez a körülmény a társaságban történő személyes közreműködése alapján létrejött jogviszonnyal (pl. tagsági viszony, munkaviszony stb.) összefüggő járulékfizetési kötelezettséget semmilyen módon nem befolyásolja. Utána a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet a válaszából: […] ...tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe, illetőleg ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér- (illetmény), átlagkereset- (távolléti díj)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetés a fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak az egyéni vállalkozónak a biztosítási kötelezettségét, aki főállású munkaviszonnyal rendelkezik, azonban saját erős építkezés idejére 1 év fizetés nélküli szabadságot kapott? A fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap.
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozó, aki a főállású munkaviszonya alatt fizetés nélküli szabadságot kap, az egyéni vállalkozásában a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok alapján köteles a járulékokat megfizetni. A fizetés nélküli szabadság időtartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Szolgálati idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Napi 6 órás munkaviszonyban foglalkoztatott e jogviszony alapján szerzett szolgálati ideje hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati idő alapvetően nem a napi munkaidőtől, hanem a munkabér minimálbérhez való arányától függ. Amennyiben fenti munkavállaló munkaviszonyból származó keresete eléri a minimálbér összegét, akkor ugyanúgy szerez szolgálati időt, mintha a foglalkoztatása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhekkel jár a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának napi 4 órás munkavégzésre szóló munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás esetén a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának biztosítási kötelezettségét ugyanúgy kell elbírálni, mint az egyéb munkaviszonyokat.A részmunkaidőben történő foglalkoztatás a közteherviselés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...járó és járulékalapot képező jövedelem után keletkezik.A kamat kifizetésére nem a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony (munkaviszony) alapján került sor, tehát utána járulékot fizetni nem kell. Személyi jövedelemadó szempontjából a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
17
18