Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] ...a társadalombiztosítási jogviszonya megszűnt.Az irányadó Tbj-tv. 82. §-ának (2) bekezdése alapján, ha a természetes személy még munkaviszonyban áll, akkor a munkáltató a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése

Kérdés: Milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott a kormány a veszélyhelyzetre tekintettel annak érdekében, hogy a kisvállalkozások nehéz helyzetét segítse?
Részlet a válaszából: […] ...A Szocho-tv. alapján fennálló szociálishozzájárulási-adó-fizetési kötelezettséget nem kell teljesíteniea) a kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,b) az egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Letiltás hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személytől

Kérdés: Letiltás alapját képezi egy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy részére esetenként kifizetett jutalom, ha egyébként a házastársak egyezsége alapján az esedékes gyermektartásdíjat illetménye meghatározott százalékában köteles fizetni? A bírósági végzés a letiltás alapjaként az illetmény és a jövedelem fogalmakat használja.
Részlet a válaszából: […] ...munkabérnek minősül a munkáltató által, az Szja-tv. szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Jogalap nélkül felvett előleg elszámolása

Kérdés: Hogyan vonható vissza az összesen 1?400?000 forint összegben felvett utazási előleg attól a dolgozótól, aki nem tud számlákat bemutatni, és most ki szeretne lépni a cégből? Fizetési felszólítás vagy beleegyező nyilatkozat szükséges ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kivételesen legfeljebb 50 százalékot lehet levonni.Az utazási előleggel érintett és azzal el nem számolt munkavállaló következő munkaviszonyból származó jövedelmének 33 százaléka eshet végrehajtás alá. Lényeges azonban, hogy a munkabér itt gyűjtőfogalmat jelöl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Helytelen adóelőleg-nyilatkozat

Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...az adóhatósághoz rendezni (és megfizetni), míg a le nem vont járulékot a dolgozótól a következő kifizetéskor levonhatja. (Munkaviszony esetében a levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Műszakpótlék

Kérdés: Le kell vonnia a munkáltatónak a személyi jövedelemadót a műszakpótlékból is?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót a munkavégzése kapcsán illeti meg, ha a munkarendje rendszeresen változik. Mivel a műszakpótlék a magánszemélyt munkaviszonyára tekintettel illeti meg, a műszakpótlék a személyi jövedelemadó rendszerében munkaviszonyból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Adókülönbözet

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló személyijövedelemadó-bevallásának elkészítése közben adókülönbözetet tár fel, mert év közben helytelenül, a ténylegesnél alacsonyabb összegben állapította meg és vonta le a személyijövedelemadó-elő-leget?
Részlet a válaszából: […] ...követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja, és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Helytelenül levont járulékok

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
Részlet a válaszából: […] ...módja szempontjából irányadók.Az Art. 30. §-ának (4) bekezdése alapján a munkáltató, amennyiben a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Tévesen utalt bérpótlék visszavonása

Kérdés: Jogszerűen járt el a foglalkoztató, amikor a munkavállaló munkabéréből levonta az elmúlt hónapban tévesen többletként utalt bérpótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...felszólítás kiadásával is rendezheti a problémát.Az Mt. 285. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. Ettől eltérően a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Családi kedvezmény családi pótlék megosztása esetén

Kérdés: Érvényesítheti a három saját gyermeke után a családi kedvezményt az a munkavállaló, aki elvált a feleségétől, és a bíróság döntése alapján 50-50 százalékos arányban jogosultak a családi pótlékra, de időközben újra egy háztartásban és a volt feleségével élettársi viszonyban közösen nevelik a három gyermeküket? Az anyának nincs munkaviszonya, ezért szeretné az apa a teljes összeggel, azaz 618 750 forinttal csökkenteni az adóalapját.
Részlet a válaszából: […] Felváltva gondozott gyermek után a családi kedvezmény érvényesítésére az Szja-tv. 29/B. §-ának (1e) bekezdése alapján 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.
1
2
3