19 cikk rendezése:
11. cikk / 19 Ipari szövetkezeti tag jogviszonya
Kérdés: Megtarthatja-e továbbra is a tagsági viszonyát az az üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag, aki kilép a szövetkezetből (megszünteti munkaviszonyát), és egy kft.-hez megy dolgozni? Hogyan változik a helyzet, ha nem rendelkezik üzletrésszel? Üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag nyugdíjba megy a szövetkezettől. Megtarthatja-e tagsági viszonyát, vagy a munkaviszonyának megszüntetésével tagsági viszonyát is meg lehet-e szüntetni a nyugdíjba vonuló ipari szövetkezeti tagnak? Mi történik a tagsági viszonyával akkor, ha a szövetkezetnél továbbra is kiegészítő tevékenységben néhány órás tevékenységet végez, vagy akkor, ha évenként csak néhány esetben végez munkát?
12. cikk / 19 Biztosítottak bejelentése határozott idejű munkaszerződés esetén
Kérdés: Terheli-e bejelentési kötelezettség az OEP és a munkaügyi központ felé azt a munkáltatót, amely határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatja nyugdíjas munkavállalóit (pl. 2006. január 1-jétől december 31-éig), és ugyanezekkel a dolgozókkal 2007. január 1-jétől is szeretnének új, határozott idejű munkaszerződést kötni?
13. cikk / 19 Alkalmi munkavállalói könyv munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég foglalkoztathatja-e alkalmi munkavállalói kiskönyvvel azokat a munkavállalóit, akiket évente csak néhány alkalommal, esetenként kölcsönöz ki?
14. cikk / 19 Csoportos létszámleépítés
Kérdés: Egy kft.-ből kiválással új cég jön létre, mely jogutódja lesz a kft.-nek. A kiválással 25 fő átkerül az új cégbe. A csoportos létszámleépítés szabályait kell-e alkalmazni, ha a kft. átlagos létszáma kb. 115 fő, és van-e jelentési kötelezettség a munkaügyi központ felé abban az esetben, ha a két munkáltató külön megállapodásban rendelkezik arról, hogy az átvett dolgozók kft.-nél eltöltött munkaviszonyát elismerik, és ugyanabban a munkakörben alkalmazza őket az új cég? Csoportos létszámleépítésnek számít-e a kiválás abban az esetben, ha a két cég között nincs megállapodás?
15. cikk / 19 Munkavállalók átadása
Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
16. cikk / 19 EMMA-bejelentés teljesítése
Kérdés: Hogyan teljesítheti az EMMA-adatszolgáltatást a munkáltató büntetés nélkül abban az esetben, ha a munkavállaló bejelentés nélkül távozik, és soha többé nem jön dolgozni? Néhány iparágban ez gyakran előfordul, a munkáltató nem tudja, mi történt a dolgozóval, legjobb esetben 2-3 hét múlva megjelenik az irataiért, a visszamenőleges kijelentés miatt azonban a Munkaügyi Főfelügyelőség már büntetést szab ki.
17. cikk / 19 Kirendelés
Kérdés: Kirendelheti-e dolgozóját az Mt. 106. §-a szerint egy társadalmi szervezet az általa alapított alapítványhoz?
18. cikk / 19 Munkaerő-kölcsönzés
Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
19. cikk / 19 Munkavállaló kirendelése
Kérdés: Minek minősül a munkavállaló ellenérték nélküli átadása másik, külföldi cég részére, abban az esetben, ha a dolgozó az átvevő vállalkozótól kapja munkabérét? Milyen nyilvántartási kötelezettsége van az átadó munkáltatónak?
