Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztató vagy jogutódja, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett adatai,– az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem összege,– az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Ápolási díjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottnak minősül az a munkavállaló, aki édesanyja betegsége miatt fizetés nélküli szabadságot kért, és jelenleg ápolási díjban részesül, vagy meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Végezhet munkát részmunkaidőben a cégnél az ellátása veszélyeztetése nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...mert a Tbj-tv. 22. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján megilleti az egészségügyi szolgáltatás. Sőt, mivel az ápolási díjból nyugdíjjárulék kerül levonásra, szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet is szerez.Ami az ápolási díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] ...a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, illetve a minimálbér alapulvételével a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.Jelen helyzetben optimálisabb megoldás lenne, ha az említett tag – a kereskedelmi igazgatói feladatkör mellett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

GYOD-ban részesülő munkavállaló

Kérdés: Köteles a munkáltató fizetés nélküli szabadságot engedélyezni annak a munkavállalónak, aki beteg gyermekére tekintettel gyermekek otthongondozási díjában részesül? A munkáltató korábban engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot a GYES folyósításának idejére a gyermek 10 éves koráig, a munkavállaló azonban megszüntette a gyermekgondozási segélyt annak ellenére, hogy a két ellátást kaphatta volna együtt is. Visszavonható a munkáltatói engedély ebben az esetben? Szünetel a munkavállaló Tbj-tv. szerinti biztosítása a munkáltatónál a GYOD-ra való tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...időre jogosít, akkor is, ha egyébként biztosítási jogviszony nem áll fenn, ezért az ellátásban részesülő személy – kivéve a nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személy – az ellátás után nyugdíjjárulék fizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Milyen esetekben kötelező és milyen esetekben adható fizetés nélküli szabadság az új jogszabályok szerint? Hogyan kell figyelembe venni a fizetés nélküli szabadságot a szolgálati idő kiszámításánál?
Részlet a válaszából: […] ...időként nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset-, jövedelemkifizetés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

Ápolási díj időtartamának figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Egy nagyközség egyesített szociális egészségügyi pedagógiai szolgálatánál dolgozó hölgy 1996. január 1-jétől 1999. január 30-ig otthon ápolta édesanyját, de ápolási díjat nem kapott. 1947. december 17-én született, 33 éves munkaviszonya van, de ha lehetőség van rá, ezt a három évet is szeretné figyelembe vetetni a nyugdíjnál. Van-e erre mód?
Részlet a válaszából: […] ...jogosító szolgálati időnek minősül minden olyanbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, amely után nyugdíjjárulékotkellett fizetni. A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. előttitartamát az 1997. december 31-én hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Szabadságmegváltás nyugdíjjáruléka

Kérdés: Hogyan kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot az alábbi esetekben kifizetett szabadságmegváltásból:- A munkavállaló 2003. június 30-ig áll munkaviszonyban.- A munkavállaló 2002. október 15-ig GYES-en volt, és október 16-án megszünteti a munkaviszonyát. Kéri az utóbbi 3 év ki nem vett szabadságának a kifizetését is.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg. A járulékfizetési felső határ naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos mértékben nincs változás. Az egyéni járulék mértéke az alábbiak szerint változik:"A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértékea) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 százalék,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] ...7. §-ának b) pontja alapján a tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell leróni.A biztosítás szünetelésének időtartama a nyugdíjjárulék-alap felső határának a megállapításakor kieső időnek minősül, amit a NYENYI lapon, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.