Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztató vagy jogutódja, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett adatai,– az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem összege,– az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja

Kérdés:

Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?

Részlet a válaszából: […] ...kell számolni. Az arányos szolgálati idő számítására akkor kerül sor, ha a munkaidő a teljes munkaidőnél kevesebb, és emellett a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset is kevesebb a mindenkor érvényes minimálbérnél. Annak ellenére, hogy az elért kereset összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Szolgálati idő heti 36 órás munkaviszony mellett fennálló egyéni vállalkozói jogviszony esetén

Kérdés:

Figyelembe fogják venni bármilyen formában az egyéni vállalkozói jogviszonyt a nyugdíj megállapítása során abban az esetben, ha a vállalkozó rendelkezik egy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, és vállalkozóként nem számol el kivétet?

Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározása során csak azok a jövedelmek kerülnek figyelembevételre, amelyeket nyugdíjjárulék vagy társadalombiztosítási járulék terhel.Így, amennyiben a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett

Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...folyósításának szüneteltetéséről akkor köteles gondoskodni, ha a biztosított ellátásban, illetve járadékban részesülő személy nyugdíjjárulék-alapja meghaladja a 3 013 200 forintot.A korhatár előtti ellátás folyósítását a jövedelemhatár elérése után –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló éves keretösszege

Kérdés: Arányosítani kell az éves keretösszeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók esetében, ha a munkaviszony év közben kezdődik?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjfolyósító szerv akkor köteles gondoskodni, ha a biztosított ellátásban, illetve járadékban részesülő személy nyugdíjjárulék-alapja meghaladja a 2 898 000 forintot.Az éves keretösszeget nem kell arányosítani. Vagyis a teljes összeg, 2020-ban a 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Igaz, hogy a nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok megszűnésével már nem kell figyelnie a keresete nagyságára a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...személyi körnek nemcsak a kötelező szüneteltetés tényével kellett számolniuk, hanem a visszafizetés kötelezettségével is, amennyiben a nyugdíjjárulékának alapja a keresethatárt, vagy ha úgy tetszik, az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladta meg. Ilyenkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Borravaló

Kérdés: Valóban nem tartalmazza a Tbj-tv. a borravaló utáni járulékfizetés lehetőségét? Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak ezt követően csak a felszolgálási díj címen kifizetett összeg után kell a közterheket, egészen pontosan a társadalombiztosítási járulékot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...A külön jogszabály szerinti (71/2005. GKM rendelet) felszolgálási díj után a foglalkoztató volt köteles megfizetni a 15 százalékos nyugdíjjárulékot, míg a vendéglátóüzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Öregségi nyugdíjas személy megbízási jogviszonya

Kérdés: Számítania kell az öregségi nyugdíj folyósításának korlátozására annak az ellátásban részesülő személynek, aki megbízási szerződés keretében rendszeres munkát végez?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjfolyósító szerv akkor köteles gondoskodni, ha a biztosított ellátásban, illetve járadékban részesülő személy nyugdíjjárulék-alapja meghaladja 2 898 000 forintot.Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó után abban az esetben, ha betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugellátásban nem részesül? Az érintett bemutatott a foglalkoztatónak egy, a kormányhivatal járási hivatala által kiállított határozatot, amelyben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapítottak meg a számára.
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adót, az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, míg egyéni közteherként – az szja-n túl – 10 százalékos nyugdíjjárulék és 7 százalékos egészségbiztosítási járulék terheli. Ugyanakkor – a betöltött nyugdíjkorhatár alapján – a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Elmaradt munkabér

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetésből az általános szabályok szerint le kell vonni az egyéni járulékokat (a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot), azzal, hogy a 08-as bevallásban jelezni kell, hogy az a 2014. évre vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.
1
2
3
…
14