Közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató egy óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott, 1973-ban született közalkalmazott szabadságának és fizetési fokozatának megállapítása során abban az esetben, ha 5 év 5 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján C besorolási osztály 2. fizetési fokozatába sorolták, éves szabadságát pedig 20 nap alap- és 2 nap fizetési fokozattal járó pótszabadság figyelembevételével 22 napban állapították meg, tekintettel arra, hogy egyéb jogcímen pótszabadságra nem jogosult? A közalkalmazott a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított biztosítási jogviszonyairól szóló tájékoztatásban feltüntetett összes szolgálati időre jogosító idejét (beleértve az 1992. jú-lius 1-jét megelőzően keletkezett és 1992. december 31-ig tartó munkaviszonya utáni Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyait, alkalmi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszonyait, munkanélküli-ellátásban töltött idejét) figyelembe véve kevésnek tartja a megállapított szabadságát. A?dolgozó 1989-től fennálló biztosítási ideje alatt 2008. január 1-jétől június 29-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2008. június 30-tól 2011. november 30-ig pedig semmilyen biztosítási idővel nem rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] ...fokozatban a közalkalmazottat az alapszabadságon felül 2 nap fizetési fokozat után járó pótszabadság illeti meg.A társadalombiztosítási nyugellátás szempontjából szolgálati időként figyelembe vehető időtartamok és a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban töltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Nyugdíjazás

Kérdés: Hogyan kell elindítania a nyugdíjazását egy 1953 augusztusában született férfinak, aki idén augusztusban nyugdíjba vonul? Milyen feladatai vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...nyugellátás megállapítása iránti kérelmet bármely megyei (fővárosi) kormányhivatalnál beszerezhető, illetőleg a www.onyf.hu internetes oldalon letölthető és kitölthető K02. számú nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet előterjeszteni. A kitöltött és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

40 százalékos egészségkárosodott nő ellátásai

Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult egy 1956-ban született női dolgozó, aki 2010. november 2-ától táppénzen volt, amely az OEP értesítése szerint 2011. október 19-én lejárt, de jelenleg is keresőképtelen, a volt munkakörét nem tudja ellátni, és a rehabilitációs hivatal szerint 40 százalékos egészségkárosodása van, tehát rokkantsági nyugdíjra nem jogosult? A munkavállaló elismert szolgálati ideje 2009. december 31-ig 35 év. Meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben, és lemondhat-e a felmondási időről a munkavállaló, ha a munkáltató elengedi?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak életkora alapján korhatár előttinyugellátások helyébe lépő korhatár előtti ellátás nem állapítható meg, azonbanegészségkárosodása alapján 2011. december 31-éig vélhetően rendszeres szociálisjáradékra jogosultságot szerezhetett volna. Abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Felmondási védelem alatt álló munkavállaló munkaidejének csökkentése

Kérdés: Vonatkozik-e a felmondási tilalom arra a női alkalmazottra, aki 2009. augusztus 5-én lesz 57 éves, és 12 éve áll a cég alkalmazásában? Ha igen, megteheti-e a foglalkoztató, hogy heti 20 órára csökkenti a foglalkoztatást a munkabér 50 százalékos csökkentése mellett?
Részlet a válaszából: […] ...a)-g) pontja értelmébennyugdíjasnak minősül.A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendesfelmondással – kivéve ha egyébként nyugellátásban részesül -, a rá irányadóöregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 24.

Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében

Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató működésévelösszefüggő ok lehet. A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendesfelmondással – kivéve, ha egyébként nyugellátásban részesült [87/A § (1)bekezdés b)-h) pont] – a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétmegelőző 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Átmeneti járadék

Kérdés: Igényelhet-e átmeneti járadékot az a 2005 júliusában 57. életévét betöltő férfi, akinek táppénzjogosultsága 2005. július hóban lejár, és az OOSZI 50 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg nála? Hogyan kell igényelni az ellátást, illetve mennyi az összege? Igényelheti-e majd az előrehozott öregségi nyugdíjat a 60. életéve betöltésekor (már jelenleg is rendelkezik 42 év szolgálati idővel)? Amennyiben a bíróságon megtámadja az 50 százalékos munkaképesség-csökkenésről szóló határozatot, a döntés megszületéséig jogosult-e az átmeneti járadékra, illetve ha a bíróságon munkaképesség-csökkenését magasabb mértékben állapítják meg, a későbbiekben a járadék és a nyugdíj közötti különbségre?
Részlet a válaszából: […] ...illetve munkaviszony megszűnését követő naptól, az addig kifizetettátmeneti járadék összegét pedig be fogják tudni a kifizetendő nyugellátásösszegébe. Azaz a két ellátás közti különbözetet meg fogja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] ...87. § (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti, rokkantsági nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset annak következménye, hogy ő vagy megbízottja rá nézve kötelező munkavédelmi szabályzatnak, Mvt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.