17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
2. cikk / 17 Nyugdíj összege
Kérdés: Az átlagkereset 80 vagy 84 százalékában fogják megállapítani a nyugellátását annak a nőnek, aki 2017 decemberében éri el a 40 év jogosultsági időt a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevételéhez, és ekkor nyugdíjba szeretne menni? Ebben az időpontban a főiskolai tanulmányai figyelembevétel a kedvezmény nélküli öregségi nyugdíj számításához 42,5 év szolgálati idővel fog rendelkezni.
3. cikk / 17 Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő
Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kisadózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
4. cikk / 17 Üzemi baleset következtében egészségkárosodott munkavállaló ellátása
Kérdés: Milyen ellátásra szerezhet jogosultságot az a munkavállaló, aki 2012. december 1-jétől dolgozik első munkahelyén, 2012. december 16-án üzemi balesetet szenvedett, amelynek következtében 45 százalékos maradandó egészségkárosodását állapították meg, és 2014. július 1-jétől már nem kapja a baleseti táppénzt?
5. cikk / 17 Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló keresete
Kérdés: A nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet vagy egyéb kereseteket kell figyelembe venni a rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló havi átlagának megállapításakor? Hogyan kell elbírálni, hogy kell-e csökkenteni az ellátást? A törvényi szabályozás nem egyértelmű ebben a kérdésben.
6. cikk / 17 1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
7. cikk / 17 Rehabilitációs járadékos kereseti korlátja
Kérdés: Mennyit kereshet az ellátás megszüntetése nélkül egy rehabilitációs járadékban részesülő személy, akinek az ellátását 2009-ben állapították meg, és a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete 56 000 forint volt?
8. cikk / 17 Rehabilitációs járadékos személy munkavállalása
Kérdés: Milyen jogviszony keretében vállalhat időszakosan munkát egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
9. cikk / 17 Rehabilitációs járadékos munkavállaló jövedelemkorlátja
Kérdés: Van-e jövedelemkorlátja a rehabilitációs járadékos munkavállalónak?
10. cikk / 17 Rehabilitációs járadék
Kérdés: A rehabilitációs járadék összege magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj összege? Mitől függ a rehabilitációs járadék összege, illetve magasabb-e ez az összeg, mint a rokkantsági nyugdíj? Milyen feltételekkel vehető igénybe az ellátás?
