56 cikk rendezése:
21. cikk / 56 Gyámolt gyermek nagykorúvá válása
Kérdés: Jogosultak lesznek magasabb összegű családi pótlékra a saját gyermekeik után a korábbi gyámok a következő esetben? Egy házaspár az egyik szülő testvérének elhalálozása miatt annak kiskorú gyermekét saját háztartásában gyámként nevelte a 2 kiskorú saját gyermekével együtt. A gyámolt gyermek nagykorúvá vált, ezért a családi pótlékot saját jogán maga kapja, de nevelése továbbra is a házaspár otthonában történik, mert még középiskolában tanul, saját jövedelemmel nem rendelkezik. Ki és milyen feltételekkel jogosult a családi kedvezmény igénybevételére?
22. cikk / 56 Családi pótlék nyári szünidőre
Kérdés: Valóban jár a családi pótlék a nyári szünidőre az után a gyermek után, aki felsőoktatási intézményben tanul tovább? Mit kell tenniük a szülőknek annak érdekében, hogy biztosan megkapják az ellátást?
23. cikk / 56 Külföldön élő személy családi pótléka
Kérdés: Van valamilyen teendője annak a személynek, aki már hosszabb ideje külföldön él, de a családi pótlékot még mindig kapja Magyarországról, és ez alatt az idő alatt semmilyen igazolást nem kért tőle a folyósító? Hibás ez az eljárás, illetve követett el valamilyen hibát a kérelmező?
24. cikk / 56 Megváltozott munkaképességű személy ellátásai
Kérdés: Kaphat egyidejűleg az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén rokkantsági ellátást, teljes összegű árvaellátást (60 százalékos rokkantság címén) és magasabb összegű családi pótlékot egy 18 éves kora óta folyamatosan leszázalékolt személy? Mennyit kereshet egy hónapban anélkül, hogy bármelyik ellátása is veszélybe kerüljön?
25. cikk / 56 Családipótlék-jogosultság
Kérdés: Hány éves korig jár a családi pótlék, és hogyan lehet megszüntetni az ellátás folyósítását?
26. cikk / 56 Vasárnapi pótlék
Kérdés: Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként vehető figyelembe az ellátások számítása során az Mt. 140. §-ában meghatározott vasárnapi pótlék abban az esetben, ha a munkaszerződésben nem szerepel, de a vasárnapi munkavégzés elrendelése esetén kifizetésre került? Helyesen járt el a munkáltató, ha rendszeres jövedelemként vette figyelembe a pótlékot annak ellenére, hogy a munkáltatónál a tavalyi évben csak egy hónapban került sor ilyen kifizetésre?
27. cikk / 56 Kifizetőhely által kiállított igazolás javítása
Kérdés: Hová fordulhat jogorvoslatért az a munkavállaló, aki úgy véli, hogy a munkáltatójánál működő kifizetőhely helytelenül állította ki az egészségpénztár részére a betegség miatti keresetkiesésről szóló igazolást? A munkáltató nem akarja kijavítani a bérszámfejtő program által kiállított nyomtatványt, amelyen igazolnia kell, hogy a kapott táppénzellátás és a számított (betegség nélküli) jövedelem összegének különbözete mekkora, annak ellenére, hogy az nem tartalmazza az előző időszakra kifizetett túlórát, és így veszteséget okoz a dolgozónak.
28. cikk / 56 Bérkompenzáció figyelembevétele táppénzalapként
Kérdés: Figyelembe vehető-e táppénzalapként a tavalyi bérkompenzáció annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. január 1-jétől vezetői döntés alapján a közszférára vonatkozó rendelkezés szerint kapta a bérkompenzációt minden hónapban, annak ellenére, hogy nem közalkalmazottként és nem köztisztviselőként dolgozik? 2012. január 1-jétől a 2011-es bérkompenzációt beépítették az alapbérbe, és az elvárt béremelést is megkapták a dolgozók.
29. cikk / 56 Doktorandusz figyelembevétele családi pótlék számításánál
Kérdés: Figyelembe vehető-e a családi pótlék összegének számítása során a doktorandusz egy 3 gyermekes családnál, ahol a legnagyobb gyerek 2011 júniusában kapta meg osztatlan képzésű gyógyszerészdiplomáját, majd felvették nappali tagozatos doktorandusznak, és az ösztöndíján kívül egyéb jövedelemmel nem rendelkezik?
30. cikk / 56 Családi pótlék megszüntetése
Kérdés: Van-e valamilyen teendője annak a szülőnek, akinek a fia ebben az évben fejezte be a középiskolát, vagy a családi pótlék automatikusan megszüntetésre kerül?
