14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Bérkompenzáció figyelembevétele táppénzalapként
Kérdés: Figyelembe vehető-e táppénzalapként a tavalyi bérkompenzáció annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. január 1-jétől vezetői döntés alapján a közszférára vonatkozó rendelkezés szerint kapta a bérkompenzációt minden hónapban, annak ellenére, hogy nem közalkalmazottként és nem köztisztviselőként dolgozik? 2012. január 1-jétől a 2011-es bérkompenzációt beépítették az alapbérbe, és az elvárt béremelést is megkapták a dolgozók.
2. cikk / 14 Külföldi napidíj figyelembevétele táppénz alapjaként
Kérdés: Táppénzalapot képez-e a külföldi napidíj mint nem rendszeres jövedelem, azaz le kell-e vonni belőle az egészségbiztosítási járulékot?
3. cikk / 14 Táppénz alapja
Kérdés: Milyen jövedelem lesz a táppénz alapja 2008. július 4-én kezdődő keresőképtelensége esetén annak a munkavállalónak, akit 2007. március 6-tól foglalkoztat munkáltatója, de 2007. június 30-ig még nappali tagozatos főiskolai hallgató volt, azért a kifizetett munkabére után – az akkor hatályos jogszabályra tekintettel – pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem vontak? 2007. július 1-jétől már megtörtént a pénzbeli egészségbiztosítási járulék levonása, mivel a dolgozó hallgatói jogviszonya megszűnt. A munkavállaló szeptemberben szülni fog. Mi lesz az osztószáma a rendszeres és nem rendszeres jövedelmeknek? Nem rendszeres jövedelmek: 2007. július 4-én kifizetett 70 000 forint jutalom, mely a 2007. március 6-tól 2007. június 30-ig terjedő időben végzett munkáért járt (pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem vontak a jutalom összegéből), 2007. november 30-án kifizetett 2000 forint bankszámla-költségtérítés, 2007. december 3-án kifizetett 70 096 forint 13. havi bér.
4. cikk / 14 Veszélyeztetett terhes ellátásai
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a biztosítottnak az esetében, aki "A" foglalkoztatónál 1999. november 1-jétől jelenleg is, de 2004. december 31-ig napi 8 órás munkaidőben, majd 2005. január 1-jétől napi 4 órás munkaidőben, "B" foglalkoztatónál 2002. október 1-jétől napi 4 órás munkaidőben dolgozik, és 2005. június 24-étől veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesül? A szülés várható dátuma 2006. február 17. A táppénz összegének megállapításánál figyelembe kell-e venni a betegszabadság címén kifizetett összeget? A dolgozónak a 2005. évre maradt még 16 nap fizetett szabadsága. Befolyásolja-e a táppénz összegét, ha keresőképessé válik, felveszi a munkát, majd a fizetett szabadságát igénybe veszi, ismét keresőképtelen lesz, és táppénzt igényel? Jogosult lesz-e mindkét jogviszonyában a terhességi-gyermekágyi segélyre? Milyen jövedelem alapulvételével kerül sor a szülést követően a terhességi-gyermekágyi segély folyósítására?
5. cikk / 14 Tört havi bér kiszámítása
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az ellátások megállapításához szükséges 180 napi kereset kezdő, illetve utolsó hónapjának tört havi bérét? A tényleges keresetet kell-e figyelembe venni, vagy a szerződésben szereplő összeg naptári napokkal számított töredékét?
6. cikk / 14 Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek figyelembevétele a táppénz számfejtésénél
Kérdés: A 2004. IV. negyedévre járó jutalmat 2005. január 5-én fizette ki a cég. Az adóit és a járulékait a bérrel együtt 2004. december hónapra könyvelték. Hogyan jön számításba ez a jutalom a táppénzalapnál, ha az irányadó időszak a 2004. év? Mi a különbség a szintén 2005. január 5-én kifizetett 2004. december havi bér és a jutalom minősítésében?
7. cikk / 14 GYED alapjának megállapítása
Kérdés: A több mint tíz éve munkaviszonyban álló dolgozó 2004. március 3-tól – veszélyeztetett terhességgel – keresőképtelen beteg volt. 2004. március 3-tól 21-ig betegszabadságon volt, március 22-től október 3-ig táppénzben részesült, 2004. október 4-én szült. Táppénzének összege a 2003. évi egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme alapulvételével került megállapításra az alábbiak szerint: Rendszeres jövedelem: 1 503 211 forint. Nem rendszeres jövedelem: 247 573 forint. Osztószámcsökkentő napja nem volt. A táppénz alapját képező naptári napi átlag: 4796,66 forint, a táppénz napi összege: 3357,66 forint. A szülés napjától a terhességi-gyermekágyi segélyt is napi 3357,66 forint összegben folyósítjuk. Terhességi-gyermekágyi segélyre 2005. március 20-ig jogosult, 2005. március 21-től pedig gyermekgondozási díjat igényelt. Milyen összeg lesz a gyermekgondozási díj alapja? A dolgozó részére 2004. március 21-ig kifizetett rendszeres jövedelem 344 119 forint, a nem rendszeres jövedelem pedig 102 000 forint volt.
8. cikk / 14 Nem rendszeres jövedelmek
Kérdés: Az állásfoglalás szerint a túlóradíj nem rendszeres jövedelemnek minősül a táppénzalap megállapításánál. Ugyanez vonatkozik-e arra az esetre, ha minden hónapban elszámolásra kerül valamennyi, változó összegű (tehát nem átalányszerűen azonos mértékű) túlóradíj? Jövedelmen az alap+pótlék együttesen értendő, vagy csak a túlóraként számításba vett alapbér? Ugyanilyen megítélés alá esik-e a műszakpótlék abban az esetben, ha csak munkatorlódás esetén, vagy idényjelleggel történik a több műszakos munkavégzés?
9. cikk / 14 Táppénz alapjának megállapítása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet a következő esetben? A biztosított keresőképtelen beteg 2004. április 5-től (betegszabadságát már kimerítette). 2003. január 1-jétől december 31-ig a munkabére 600 000 forint volt. A 2003. évben végzett munkája alapján 2003. december 15-én 120 000 forint jutalmat fizettek ki részére. Osztószámcsökkentő napok száma: 15 (táppénz: 2003. október 1-jétől október 15-ig).
10. cikk / 14 Étkezési hozzájárulás figyelembevétele táppénzalapként
Kérdés: Kell-e a dolgozónak egészségbiztosítási járulékot fizetnie az étkezési hozzájárulás címén kifizetett összeg után, ha a naptári hónap teljes tartama alatt keresőképtelen beteg volt és táppénzben részesült? A cég minden alkalmazottjának – munkaszerződésben rögzítettek alapján – adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást fizet. A társaság belső szabályzata értelmében az adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást a betegszabadság, illetve a táppénzes időre is fizetik. Tekintettel arra, hogy az étkezési hozzájárulás után az egészségbiztosítási járulékot a dolgozó megfizette, ezért a táppénz összegének kiszámításánál a havi 6000 forintot rendszeres jövedelemként vettük figyelembe. A munkáltatónál tartott ellenőrzés ezt kifogásolta. Az egészségbiztosításijárulék-fizetés ellenére táppénz alapjaként miért nem vehető figyelembe ez az összeg?
