76 cikk rendezése:
1. cikk / 76 GYED-ben részesülő apa munkavégzése
Kérdés: Végezheti a munkáját a továbbiakban is az általános feltételekkel egy 8 órás napi munkaidőben, 3 műszakos munkarendben dolgozó férfi munkavállaló abban az esetben, ha GYED-et igényel? Helyesen gondolja a foglalkoztató, hogy az Mt. 113. §-ában megfogalmazott különös rendelkezések nem vonatkoznak erre az esetre, ha az apa nem egyedül neveli a gyermekét?
2. cikk / 76 Fizetés nélküli szabadság kérelmezése
Kérdés: Külön kell kérelmeznie a munkavállalónak a fizetés nélküli szabadságot a GYES idő-szakára is abban az esetben, ha a GYED folyósításának időszakára már kérelmezte azt, amelyre az Mt. szerint a gyermek harmadik életéve betöltéséig jogosult?
3. cikk / 76 Szülés GYED alatt
Kérdés: Mennyi ideig kell dolgoznia a jelenleg GYED-ben részesülő munkavállalónak annak érdekében, hogy mindkét gyermeke után jogosult legyen ellátásra, ha jelenleg második gyermekével már várandós, de még vissza tudna menni dolgozni a GYED mellett? A dolgozó 2010 óta áll munkaviszonyban jelenlegi foglalkoztatójánál.
4. cikk / 76 Munkába visszaállt édesanya második szülése
Kérdés: Igényelhet ismét fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló a jelenleg másfél éves gyermeke gondozása miatt abban az esetben, ha a GYED folyósítása mellett visszament dolgozni a munkahelyére napi 6 órában, vagy a munkáltató megtagadhatja a kérést? Fennáll az anya biztosítási jogviszonya a fizetés nélküli szabadság ideje alatt? Jogosult lesz csecsemőgondozási díjra, illetve GYED-re, ha időközben ismét várandós? Milyen módon kell igényelni a CSED-et?
5. cikk / 76 CSED-jogosultság
Kérdés: Jogosult CSED-re az a kismama, aki 2015. március 11-én szült, jelenleg GYED-ben részesül, és ismételten várandós, a szülés várható időpontja 2017. január 5., a munkáltatója azonban időközben megszüntette a jogviszonyát? A?munkáltató nem tájékoztatta a munkavállalót a munkaviszony megszüntetéséről, és a kilépőpapírokat sem adta ki a részére. Ha nem jogosult a második babával CSED-re, akkor milyen jogorvoslati lehetősége van?
6. cikk / 76 GYED után visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: A folyamatos táppénz időtartamára is meg kell állapítani annak a munkavállalónak a szabadságát, aki 2013. szeptember 12-től veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesült 2014. április 1-ig, április 2-től – gyermeke születésétől – TGYÁS-t, majd 2014. szeptember 18-tól 2016. április 2-ig GYED-et kapott, és 2016. július hónaptól vissza kíván menni dolgozni, vagy csak a TGYÁS 168 napjára és a GYED 1802 napjára? A munkavállaló 2013. évben megkapta a szeptember 12-ig járó időarányos szabadságát. Figyelembe kell venni ebben az esetben a jogszabályok változását, tekintettel arra, hogy a 2013-ban és 2014-ben érvényes jogszabály alapján a szabadságra való jogosultság tekintetében a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartama nem vehető figyelembe, 2015. január 1-jétől viszont ezt az előírást módosították?
7. cikk / 76 Jogosultsági idő
Kérdés: Beszámítanak a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe 1990-ben és 1991-ben havonta 1-1 fizetés nélküli, ún. anyanapok? Amennyiben igen, akkor milyen igazolást kell kérni a régi munkáltatótól ezekre a napokra?
8. cikk / 76 Köztisztviselő szabadsága
Kérdés: Mely időszakok után lesz jogosult szabadságra egy köztisztviselő, akinek két gyermeke született egymás után, az első gyermek után TGYÁS-t, majd GYED-et kapott, a GYED lejártakor azonnal TGYÁS-t vett igénybe a második gyermekre tekintettel, és most a második GYED lejárta után ismét munkába szeretne állni?
9. cikk / 76 GYES-en lévő munkavállaló táppénze
Kérdés: Valóban csak a GYES lemondása, illetve az ellátás melletti munkavégzés esetén jogosult táppénzre az a munkavállaló, akinek 2002. szeptember 19-től áll fenn a jelenlegi munkaviszonya, 2013. augusztus 27-től 2015. március 12-ig GYED-ben részesült, 2015. március 13-tól pedig GYES-t kap, és a háziorvosa 2015. szeptember 23-tól "9"-es kóddal keresőképtelen állományba vette? Amennyiben igen, akkor a táppénz alapjának megállapítása során alkalmazható az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdésében található ún. kedvezményszabály?
10. cikk / 76 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
