47 cikk rendezése:
1. cikk / 47 Úti baleset
Kérdés: A munkahely és a lakás/szállás közötti közlekedés során bekövetkező baleset csak abban az esetben minősül munkabalesetnek, ha az a munkáltató saját vagy bérelt járművével, illetve más szerződés vagy megállapodás alapján biztosított járművel történt. (Ellenkező esetben a baleset nem munkabaleset, hanem ún. úti baleset, amely egy társadalombiztosítási fogalom.) Hogyan kell értelmezni a fenti jogszabályt az alábbi esetben? A dolgozók reggel a cég által szerződésben lévő társaság autóbuszával mentek dolgozni, és sajnos a buszt baleset érte. Az egyik dolgozó súlyosabban, a másik dolgozó könnyebben sérült, a háziorvosa mindkettőt táppénzes állományba vette a baleset napjától.
2. cikk / 47 Baleset megítélése
Kérdés: Balesetnek, ezen túl üzemi balesetnek minősül, ha a munkavállaló a munkahelyén epilepsziás roham következtében rosszul lesz, elesik, megsérül az arca, és ennek következtében keresőképtelen állományba kerül? A rosszullét előtt a dolgozót sem fizikai, sem egyéb külső hatás nem érte.
3. cikk / 47 Baleseti táppénz első napja
Kérdés:
Melyik naptól lesz jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, akinek az orvos által kiállított igazolásán a keresőképtelenség első napjaként a szombati nap szerepel? A dolgozó általános munkarendben dolgozik, így szombaton és vasárnap nem végez munkát.
4. cikk / 47 Gépkocsivezetők kiküldetése
Kérdés: Helyesen jár el az a szállítmányozással foglalkozó magyarországi székhelyű cég, amelynél a jellemzően az Európai Unió tagállamaiba fuvarozó, havi munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezetők részére a magyar garantált bérminimumot és az esetleges bérpótlékokat, valamint a külföldön töltött napokra a 60 euró összegű adómentes napidíjat számfejtik, vagy az adott külföldi minimálbérhez és az ott ledolgozott órák számához kellene igazodnia a számfejtésnek? Milyen feltételek teljesülése esetén fedezhető az adómentes napidíjból a magyar és a külföldi bér közötti különbözet?
5. cikk / 47 Munkahelyi baleset
Kérdés: Jogosan járt el a munkáltató, amikor nem ismerte el a baleset üzemiségét a következő esetben? A munkavállaló a napi munkavégzés befejezését követően a munkáltatói öltözőből kilépett, megbotlott, és a jobb bokája kifordult, de nem voltak fájdalmai, ezért az eseményről aktualitásában nem tett bejelentést a munkáltató képviselőjének, napokkal ezután azonban fájdalmai lettek, ezért felkereste a szakrendelést, ahol a kezelőorvosa a boka rándulását és húzódását állapította meg? Az igazolás birtokában a sérült munkavállaló indítványozta a baleset kivizsgálását, és annak üzemi jellegének megállapítását.
6. cikk / 47 Ingatlan-bérbeadás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a magánszemélynek, aki a munkája miatt hosszabb időre egy másik városba költözik, és ezért ki szeretné adni üressé vált lakását? Kell adószámot kiváltania vagy vállalkozást alapítania ebben az esetben?
7. cikk / 47 Munkabaleset
Kérdés: Milyen térítésre, illetőleg ellátásra jogosult a munkavállaló munkahelyi baleset elszenvedése után?
8. cikk / 47 Szálláshely-szolgáltatással foglalkozó magánszemély
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt az adószámos magánszemélyt, aki szálláshely-szolgáltatással foglalkozik, és adófizetési kötelezettségének tételes átalányadózással tesz eleget?
9. cikk / 47 Baleset otthoni munkavégzés során
Kérdés: Minősíthető üzemi balesetnek a home office keretében, otthoni munkavégzés közben elszenvedett lábtörés? Hogyan kell elbírálni a balesetet, illetve milyen feltételeket kell vizsgálni az eljárás során?
10. cikk / 47 Koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése
Kérdés: Milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott a kormány a veszélyhelyzetre tekintettel annak érdekében, hogy a kisvállalkozások nehéz helyzetét segítse?