Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...idő, csak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére ad jogosultságot. Az előzetes biztosítási idő megállapításához a szülés pontos időpontjára van szükség. Abban az esetben például, ha a szülés időpontja 2018. július 12., a kismama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Jogosultság CSED-re és GYED-re külföldi előzetes biztosítási idő esetén

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a biztosított, aki 2018. január 2-től egy egyéni vállalkozónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, ezt megelőzően pedig külföldön (Angliában) dolgozott? A munkavállaló havi bruttó alapbére jelenleg 250 000 forint, és várhatóan 2018. május 2-től igényelné a CSED-et.
Részlet a válaszából: […] ...díjra és a gyermekgondozási díjra való jogosultság egyik feltétele az előzetes biztosításban töltött idő megléte. Ez a gyermek szülését megelőző két éven belüli 365 nap biztosításban töltött időt jelent. A dolgozó ennyi biztosításban töltött idővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Munkaviszonnyal rendelkező nappali tagozatos hallgató szülése

Kérdés: Jogosult lesz a munkaviszonya alapján is CSED-re és GYED-re a kismama, aki 2017. decemberre várja az első gyermekét, 2015 szeptembere óta nappali tagozatos PhD-hallgató, és ugyanezen időponttól rendelkezik egy 4 órás munkaviszonnyal is, vagy csak a "diplomás GYED-et" igényelheti?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt az ellátásokra való jogosultsággal foglalkoznánk, a munkaviszonyt, illetve a biztosítási jogviszonyt kell tisztázni. A kismama 2015. szeptember óta napi 4 órás munkaidővel, munkaviszonyban van foglalkoztatva, tehát biztosított, és rendelkezik a CSED, valamint a GYED...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.