Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...idő, csak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére ad jogosultságot. Az előzetes biztosítási idő megállapításához a szülés pontos időpontjára van szükség. Abban az esetben például, ha a szülés időpontja 2018. július 12., a kismama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Eltartott GYED-jogosultsága

Kérdés: Jogosulttá válik-e GYED-re az a kismama, aki eltartottként volt regisztrálva?
Részlet a válaszából: […] ...díj igénylését megelőzően két éven belül legalább 180 napon átbiztosított volt. Gyermeket szülő anya esetében, ha a szülést megelőző két évenbelül legalább 180 napon át biztosított volt.A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Őstermelő járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Egy 4 év óta folyamatosan biztosított, szülés előtt álló nő közszolgálati jogviszonya 2007. december 31-én megszűnik, új szerződést nem köt vele az önkormányzat. Jogosult lesz-e táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, ha 2008. január 1-jétől őstermelői tevékenységet folytat? Ebben az esetben a kezdés évében a minimálbér után minden járulékot meg kell fizetnie? Meg kell-e fizetnie valamennyi járulékot abban az esetben is, ha 2008-ban a bevétele nem éri el a 7 millió forintot, és 2009-ben vállalja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést?
Részlet a válaszából: […] Valóban. Amennyiben a kérdésben említett hölgy közszolgálatijogviszonya megszűnését követően őstermelői tevékenységet folytat, és másbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs, akkor őstermelőként válikbiztosítottá.2008-ban kezdő őstermelőként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Nappali tagozatos biztosított ellátásai

Kérdés: Jogosult-e GYED-re, majd GYES-re az az egyéni vállalkozó, aki nappali tagozatos hallgató, és munkaviszonyban áll? Egyéni vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a válasz pozitív részével. Annak az egyénivállalkozónak, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatánfolytat tanulmányokat, a Tbj-tv. 31. § bekezdése értelmében csak a ténylegeskivétje után kell járulékot fizetnie (nem terheli tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.