10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén
Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
2. cikk / 10 Ellátás elhunyt munkáltató esetén
Kérdés: Veszélybe kerülhet a jelenleg CSED-ben részesülő munkavállaló társadalombiztosítási ellátása abban az esetben, ha az őt foglalkoztató egyéni vállalkozó váratlanul elhunyt? Kell az alkalmazottnak ezt követően egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, illetve a CSED és a GYED ideje beleszámít-e a nyugdíjba, tekintettel arra, hogy az ellátásokból nem kerül nyugdíjjárulék levonásra?
3. cikk / 10 Ellátásban nem részesülő kismama fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Figyelembe kell venni a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál egy kismama fizetés nélküli szabadságának időtartamát abban az esetben, ha a gyermek gondozására tekintettel igényelte a szabadságot, a GYED-et viszont az édesapa kapja? Kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot az anyának ebben az esetben?
4. cikk / 10 Közteherfizetési kötelezettség szüléshez kapcsolódó ellátások esetén
Kérdés: Egy családi vállalkozásban dolgozó édesanya GYED-jogosultsága rövidesen lejár. Ezt követően a szintén a cégben dolgozó édesapa venné igénybe a GYES-t, majd rövidesen az egyik nyugdíjas nagyszülő, aki a családi bt. ügyvezetője. Helyesen gondolják, hogy ebben az esetben a bt. ügyvezetője mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ugyanakkor mind az anya, mind pedig az apa vonatkozásában szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel élhet a társaság?
5. cikk / 10 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
6. cikk / 10 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Milyen jogkövetkezményekkel jár egy 9 éve a cégnél dolgozó munkavállaló kérésére külföldi munkavégzés miatt engedélyezett 4 hónapos fizetés nélküli szabadság? A dolgozó erre az időszakra megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Hogyan kell elszámolni a felmondási időt és a végkielégítést a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetése esetén? Köteles a cég ugyanabban a munkakörben, munkabérrel, munkaidőben foglalkoztatni, mint a fizetés nélküli szabadság előtt? A munkavállaló a kérelmében nem tért ki ezekre a kérdésekre.
7. cikk / 10 Kevés biztosítási idővel rendelkező munkavállaló ellátásai szülés esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a táppénzjogosultság letelte után az a munkavállaló, aki 2013. október 29-étől rendelkezik folyamatos biztosítási idővel, 2014. február 12-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 106 napig táppénzre jogosult?
8. cikk / 10 Munkaviszony visszamenőleges megszüntetése
Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a munkavállaló munkaviszonya, illetve hogyan kell elszámolni a szabadságot az alábbi esetben? Egy 2009. június hóban megvásárolt betéti társaságnak 2007. november 1-jétől volt egy főfoglalkozású alkalmazottja, az eladó felesége, aki 2008. május 24-én szült, és a társaság értékesítésének időpontjában GYED-ben részesült, majd 2011. május 24-ig GYES-t kapott. A cég új tulajdonosainak erről nem volt tudomása, a vásárlás során "0"-s igazolást kértek, amit meg is kaptak. A betéti társaság 2008. november és 2009. június között nem küldte be a 08-as jelű bevallásokat. Az érintett munkavállaló a GYES lejártát követően bejelentkezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, nyilvántartásba vétele megtörtént, azóta is fizeti a közterhet, és most kérte munkaviszonya visszamenőleges megszüntetését 2011. május 24-i dátummal.
9. cikk / 10 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló szülése nem uniós tagállamban
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 13 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, de 2010. július 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, és 2011. augusztus 3-án Mexikóban fog szülni?
10. cikk / 10 Magyarországon szülő EGT-állampolgár munkavállaló ellátásai
Kérdés: Milyen egészségügyi szolgáltatásra jogosult és milyen mértékben a terhesség időszaka alatt, illetve a szülést követően a Magyarországon munkát végző EGT-állampolgár, ha járandóságát külföldön, a külföldi munkáltatójától kapja? Hogyan változik az ellátás, ha ugyanaz az EGT-állampolgár 2007-től kirendeléssel Magyarországon fog munkát végezni egész évben, öt éven keresztül, s emiatt a külföldi munkáltató és a munkavállaló Magyarországon fog adót és járulékot fizetni, de állományi létszámban még mindig a külföldi munkáltatónál lesz?