GYED-ben részesülő munkavállaló külföldi tartózkodása

Kérdés:

Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?

Részlet a válaszából: […] ...a megszüntetése esetén sem tekintik a biztosítást szünetelőnek, abból kiindulva, hogy ebben az esetben az édesanya ismételt szülés esetén hátrányos helyzetbe kerülne. Ugyanakkor ennek a gyakorlatnak jogszabályi alapja nincs. A Tbj-tv. 8. §-ának a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Külföldön szülő biztosított ellátásai

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is a táppénzt, illetve jogosult lesz-e a szülés után járó ellátásokra az a március óta táppénzben részesülő várandós kismama, aki három év folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, első gyermekét júliusra várja, és férjével április hónapban Ausztriába költözött, mert ott vállalt munkát? Van-e valamilyen bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége, illetve jogosult lesz-e külföldön is a teljes orvosi ellátásra, vagy fizetnie kell érte?
Részlet a válaszából: […] ...kiállítva. Ez alapján kaphatja meg a táppénzelbíráláshoz szükségesE115-ös nyomtatványt az ottani egészségbiztosítási pénztártól.A szüléssel kapcsolatos egészségügyi ellátások – mintbiztosított uniós polgárt – Ausztriában is megilletik. Hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Külföldi továbbképzésen részt vevő ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
Részlet a válaszából: […] ...a tandíjat,vizsgadíjat, könyveket, utazási, illetve szállásköltséget, a tanulmányokon valórészvétel és a vizsgák előtti felkészülési időre járó munkaidő-kedvezményidőtartamára a munkaszerződés szerinti egyébként járó díjazást (Mt. 111. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Ellátások igénylése szülés esetén

Kérdés: Milyen módon dokumentálják, milyen igazolásokat kell kitölteni szülés esetén akkor, ha a munkavállaló minimálbéren van, de a járulékokat a minimálbér kétszerese után fizette, fizeti?
Részlet a válaszából: […] Először is azt kell tisztázni, hogy a pénzbeli ellátások,így a terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításánál jövedelemkéntazt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeliegészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.2006....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...mind a nem kifizetőhelyi munkáltató esetében. Az első anyasági ellátás a terhességi-gyermekágyi segély, amit a biztosított nő a szülés várható időpontja előtt 28 nappal vehet legkorábban igénybe, és ennek időtartama megegyezik a szülési szabadság időtartamával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.