104 cikk rendezése:
11. cikk / 104 Vezető állású munkavállaló
Kérdés: Milyen speciális munkajogi szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalókra?
12. cikk / 104 Levonás a munkavállaló munkabéréből
Kérdés: Milyen jogcímen vonhat le a munkáltató egyoldalúan a munkavállaló munkabéréből?
13. cikk / 104 Szülés felsőfokú tanulmányok befejezése után
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re a várhatóan 2022. januárban születő gyermekére tekintettel az a munkavállaló, aki 2020. szeptember hónapban egyetemi hallgatóként, részmunkaidőben kezdett dolgozni a munkáltatójánál, majd 2021. június hónaptól már teljes munkaidős munkaviszonyban áll, mert tanulmányait befejezte?
14. cikk / 104 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
15. cikk / 104 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
16. cikk / 104 Apa GYED-e
Kérdés: Mikortól lehet jogosult GYED-re az édesapa abban az esetben, ha az anya a 2020. október 20-án született gyermekére tekintettel 2021. janu-ár 1-jétől GYES-t igényelt, mert a gyermek születésétől 2020. december 31-ig folyósított CSED összege a részmunkaidős munkaviszonyára tekintettel kapott bére alapján nagyon alacsony volt? Az apa valamennyi jogosultsági feltétellel rendelkezik.
17. cikk / 104 Ellátások koraszülött gyermek esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki első gyermekének születését 2021. április 17-re várta, a szülési szabadság kiadását 2021. március 22-től kérte, de gyermeke koraszülöttként 2021. március 1-jén megszületett? A gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézményben gondozzák, az anya az újszülött gyermeke mellett van, és várhatóan 2021. május elején hagyhatják el az intézményt. A dolgozó 2017-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 8 órás munkaidőben.
18. cikk / 104 Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása
Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
19. cikk / 104 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási díjra az a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2020. július 1-jétől végzi tevékenységét, fizeti a havi 50 000 forint összegű tételes adót, a szülése várható időpontja 2021. július hónap, és ettől a naptól szeretné igényelni az ellátást? Mi lesz a CSED alapja, ha egyéni vállalkozóként igényli az ellátást? Változik akkor a CSED összege, ha várhatóan 2021. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesít a vállalkozó, ahol a munkabére meghaladja a minimálbér kétszeresét? Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozói tevékenységet, ha munkaviszonyt létesít?
20. cikk / 104 Végkielégítés munkaidő változása esetén
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havibéres dolgozó végkielégítését abban az esetben, ha semmilyen pótlékot, illetve egyéb eseti juttatást nem kapott, viszont az elmúlt hat hónapban – a cég bevételeitől függően – esetenként csak a munka-bére felét kapta meg, 4 órás részmunkaidős bejelentéssel? Ebben az esetben az elmúlt 6 hónap alapján kell egy átlagot számolni, vagy a felmondáskor érvényes havibér alapján kell kiszámolni a távolléti díjat?