Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...mégsem teljesíti a befizetést, úgy a járulék megfizetésére a fizetés nélküli szabadságon lévő kötelezhető.A biztosítási jogviszony szünetelésével járó fizetés nélküli szabadság tekintetében a munkáltatónak is van a NAV részére adatszolgáltatási kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés:

Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? A 2009. október 19-től rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló 2015. január 26-tól 7 órás munkaviszonyban dolgozik jelenlegi munkáltatójánál. 2011. április 18-tól 2012. november 30-ig óvodában dolgozott, 2012. október 6-án gyermeke született, és 2013. február 1-jétől GYES-ben részesül. A dolgozó gyermekápolási táppénzt igényelt 2015. február 2-től február 9-ig 3 éven aluli gyermeke után, ezért a kifizetőhely 50 százalékos táppénzt számfejtett 2015. február 8-ig, február 9-re pedig fizetés nélküli szabadságot kapott.

Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló, hiszen a járadék elvben 2015-ben már nem folyósítható, bár vannak olyan időtartamok, amikor a folyósítás szünetel, és a szünetelés időtartamával a folyósítási idő meghosszabbodhat. Lehetséges, hogy a munkavállalónál is erről van szó, ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Szlovák állampolgárok jogviszonya

Kérdés: Mi a helyes megoldás az alábbi esetben? Egy foglalkoztató szlovák állampolgárokat kíván foglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, akik Szlovákiában fizetés nélküli szabadságon vannak, de az egészségbiztosítási járulékot fizetik maguk után. Emiatt az OEP nem hajlandó taj-számot kiadni nekik, a munkáltatónak viszont járulékfizetési kötelezettsége van, mivel a dolgozóknak nem állítanak ki E101-es igazolást, tekintettel arra, hogy csak egészségbiztosítási szempontból biztosítottak. Az OEP álláspontja, hogy a munkáltatónak a szlovák társadalombiztosítónak kellene fizetnie a járulékot. Az APEH szerint járulékköteles a bérük, de mivel az OEP nem ad taj-számot, nem tudják bevallani.
Részlet a válaszából: […] ...abbana tagállamban biztosítottak, ahol a tevékenységüket ténylegesen végzik, ezjelen esetben Magyarország. A szlovákiai munkaviszony szünetelése miatt nem lehet szókét tagállami munkavégzésről, mert ez esetben természetesen Szlovákiábanlennének biztosítottak. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 13.

Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót évenként megilletőszabadság, ezért a betegszabadság mértékének megállapításánál is figyelembekell venni a munkaviszony szünetelésének az Mt. 130. § (2) bekezdésébenfelsorolt eseteit.Ha a betegszabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Ellátások GYES melletti munkavégzés esetén

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja az alábbi esetben? Egy munkavállaló 2002. január 25-étől áll munkaviszonyban egy cégnél, ahol gyermekgondozási segély igénybevétele miatt 2006. augusztus 12-étől 2007. augusztus 11-éig fizetés nélküli szabadságot igényelt. A dolgozó a GYES folyósítása mellett 2006. augusztus 12-étől egy másik munkáltatónál munkaviszonyt létesített, majd 2007. február 2-ától ismételt terhessége miatt keresőképtelen állományba került. A GYES folyósítása melletti jogviszonyában a 15 nap betegszabadság lejártát követően 174 napig, azaz 2007. augusztus 15-éig jogosult táppénzre. A további keresőképtelenség időtartamára melyik jogviszonyból jogosult ellátásra, mi lesz az ellátás alapja?
Részlet a válaszából: […] ...képezőjövedelme.)– Ha a biztosítás 30 napnál hosszabb időtartamig szünetelt,a dolgozó biztosítása már nem folyamatos, ezért a szünetelést megelőzőjövedelem már nem vehető figyelembe. Ilyen esetben a terhességi-gyermekágyisegély alapját a jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mi a munkáltató teendője, ha dolgozója 3 hónap fizetés nélküli szabadságot kér, de nem építkezik, és nem ápol, illetve nem gondoz sem gyermeket, sem közeli hozzátartozót?
Részlet a válaszából: […] ...nincs, és az Eho-tv. 7. § (1) b) pontja értelmében a tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell lerónia.A biztosítás szünetelésének tényét viszont a Tbj-tv. 44. § (5) bekezdésében előírt – az egészségbiztosítási pénztárhoz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

11 százalékos egészségbiztosítási járulék

Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?
Részlet a válaszából: […] Bármennyire hihetetlennek is tűnik, a kiadvány helyes információkat tartalmaz a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék jelzett esetben történő megfizetésére vonatkozóan. A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése szerint ugyanis az a belföldi személy – EU-csatlakozásunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.