16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Biztosítási jogviszony szünetelése
Kérdés:
Szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya az alatt az egy hét alatt, amikor nem jelent meg a munkahelyén, de utólag igazolta a távollétét? A munkáltató elfogadta a munkavállaló igazolását, de munkabért erre az időszakra nem fizetett a számára. Szünetel a biztosítási jogviszony abban az esetben, ha a munkavállaló azért nem dolgozik, mert a munkáltató átmenetileg nem tud munkát biztosítani a számára?
2. cikk / 16 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
3. cikk / 16 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
4. cikk / 16 Szabadságnapok korrigálása keresőképtelenség esetén
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató abban az esetben, ha az adott évben a keresőképtelenség 31. napja után már az első naptól csökkenti a szabadnapok számát, vagy az eljárást sérelmező munkavállalók álláspontja a helyes, amely szerint csak a 31. naptól kell korrigálni a szabadságnapok számát?
5. cikk / 16 Szabadság hosszú távú táppénz lejárta után
Kérdés: Hogyan alakul a szabadsága 2012-ben és 2013-ban annak az 59 éves férfinak, aki 2012. május 31-től 2012. június 20-ig betegszabadságon, 2012. június 21-től 2013. június 20-ig pedig táppénzen volt?
6. cikk / 16 GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Munkába állása után hány nap szabadságra lesz jogosult egy 1982. december 13-án született munkavállaló, aki eddig fizetés nélküli szabadságon volt 2009. május 27-én született gyermekével, és 2012. május végén visszamegy dolgozni a munkáltatójához, ahol 2006 augusztusa óta dolgozik?
7. cikk / 16 Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
8. cikk / 16 GYES alatt munkát végző munkavállaló szabadsága
Kérdés: A GYES lejárta után megilleti-e GYES-szabadság azt a munkavállalót, aki a jogszabályok adta lehetőséggel élve a GYES folyósítása mellett munkát végez az eredeti munkahelyén? A GYES lejárta után kötelező egyben kiadni, vagy a munkavállaló munkavégzésére tekintettel lehet részletekben is?
9. cikk / 16 Év közben belépő munkavállaló betegszabadsága
Kérdés: Kötelező-e megadni a 15 nap betegszabadságot annak a munkavállalónak, aki 2007. október 1-jén lépett be jelenlegi munkahelyére, előtte folyamatos munkaviszonya volt, betegszabadságot nem vett igénybe, és 2007. november 21-én beteg lett, vagy megteheti az új munkáltató, hogy csak az időarányos 4 napot adja meg?
10. cikk / 16 Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén
Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.