GYES melletti munkaviszony

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha saját munkavállalója a GYED-ét visszamondva GYES melletti munkaviszonyt létesít nála, és ebben a jogviszonyban kiadja a TGYÁS és a GYED első évére járó szabadságot? Változásként vagy új jogviszonyként kell-e az APEH-nek ezt a jogviszonyt bejelenteni? Mi lesz a munkáltatóhoz való belépés napja a GYES melletti munkaviszony esetében? Kell-e mindkét viszonyról NYENYI-t kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...tartamára új (határozottidejű) munkaviszonyt létesít munkáltatójánál, míg a fennálló jogviszonyábantovábbra is fizetés nélküli szabadságon marad, vagy– megszünteti a fizetés nélküli szabadságát, és korábbimunkaszerződése alapján felveszi a munkát, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Előzetes letartóztatásból szabadult tag járulékai

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság beltagjának, aki 2005. január 2-án megszüntette a tagsági viszonyát, és heti 40 órában munkaviszonyt létesített egy másik cégnél 345 800 forint bruttó jövedelem ellenében, amely 2005. június 30-án megszűnt, ezért újra főfoglalkozású tag lett a saját vállalkozásában 2005. július 1-jétől, de ettől a naptól előzetes letartóztatásba került, ahonnan 2006. június 19-én szabadult, és 2006. július 31-étől augusztus 6-áig, majd 2006. augusztus 7-étől a mai napig táppénzen van? A táppénzigényt az OEP elutasította, mert a biztosításban 30 napnál hosszabb megszakítás volt a szabadságvesztés miatt. Táppénzen van-e még a tag, és nem kell járulékot fizetni, vagy megszűnik a táppénz, és saját maga után meg kell fizetni a járulékokat? Valaki azt mondta, hogy járulékot sem kell fizetni, és táppénzen sincs, csak a NYENYI-lapon közölni kell.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 8. § b) pontja értelmében szünetel a biztosítás azelőzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha aletartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették vagy abüntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...– 23/1991. Korm. rendelet,– egyes művészetitevékenységet folytatók öregségi nyugdíja – 5/1992. Korm. rendelet,– személyesszabadság korlátozása címén szolgálati idő számítása és nyugdíjemelés -93/1990. Korm. rendelet, 74/1991. Korm. rendelet, 174/1992. Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mi a munkáltató teendője, ha dolgozója 3 hónap fizetés nélküli szabadságot kér, de nem építkezik, és nem ápol, illetve nem gondoz sem gyermeket, sem közeli hozzátartozót?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. alapján a fizetés nélküli szabadság általában nem illeti meg alanyi jogon a munkavállalót, erre vonatkozó igényének teljesítése vagy elutasítása a munkáltató belátásától függ. (Ez alól kivételt a gyermek ápolása és gondozása, a közeli hozzátartozó ápolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Állásidő elszámolása

Kérdés: Egy üzem 2003. december közepétől 2004 elejéig leállt. A munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók ezen időre kivették a még járó szabadságaikat, illetve akinek már nem volt szabadsága, igazolt, de nem fizetett napokat kapott. Szünetelésnek minősül-e ez az időszak, és hogyan kell figyelembe venni a táppénz számfejtésekor? NYENYI-lapon hogyan kell jelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint, a munkáltató nem dönthet egyoldalúan arról, hogy igazolt, de nem fizetett napokat számoljon el a dolgozóknak.A fizetés nélküli szabadság csak meghatározott esetekben illeti meg a munkavállalót.A meghatározott esetek gyermekgondozási céllal (pl. GYES idejére),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Előzetes letartóztatásban lévő beltag biztosítása

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy bt. egyetlen, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő beltagja után? Be kell-e jelenteni ezt a tényt az APEH-nek, illetve a tb-nek, illetve hogyan alakul az adatszolgáltatási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 8. § b) pontja szerint szünetel a biztosítás az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...amit a biztosított nő a szülés várható időpontja előtt 28 nappal vehet legkorábban igénybe, és ennek időtartama megegyezik a szülési szabadság időtartamával, azaz 168 nap. Az Mt. szerint ugyanis a terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Méltányossági gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
Részlet a válaszából: […] ...beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 14. életév.Az Mt. rendelkezései szerint a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] ...szünetelésének tényét jelenteni kell.A biztosítás, az igazolatlan távolléten kívül, az alábbi esetekben szünetel: a fizetés nélküli szabadság tartama alatt (kivéve, ha azt = 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása, = 8 évnél fiatalabb gyermek gyermeknevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.