Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. Ezek után az összegek után a juttatónak kell megfizetnie a személyi jövedelemadót, illetve a szociális hozzájárulási adót.A juttatások köre azonban 2019. január 1-jétől jelentősen leszűkült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadó tekintetében helyes a gondolatmenet, de a járulékok és szociális hozzájárulási adó vonatkozásában nem.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a más jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó a járulékait a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] ...szociális hozzájárulási adót és az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, az ügyvezetőtől pedig le kell vonni a 15 százalékos személyi jövedelemadót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Ekhós jövedelem figyelembevétele kereseti korlát számításánál

Kérdés:

Figyelembe kell venni az ekhós jövedelmet a kereseti korlát számításánál egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy esetében?

Részlet a válaszából: […] ...15 százalék ekhót fizet, melynek– 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járuléknak,– 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak,– 3,9 százaléka pedig nyugdíjjáruléknakminősül.Ettől eltérően, ha a magánszemély a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...köteles utána a társaság fizetni. Ezen túlmenően, ha a társaság tagjaként e tisztség ellátásáért jövedelmet is kap, ez után – a személyi jövedelemadón kívül – 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot köteles a tag fizetni [Tbj-tv. 4. § d) pontja, 36....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […] ...járulék,vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási ésmunkaerő-piaci járulék összegével, továbbá a személyi jövedelemadó összegével.A nettósítást követően az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazást megelőző napigelért keresetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Magyarországra áttelepülő osztrák állampolgár közterhei, munkavállalása

Kérdés: Kell-e a nyugdíj után személyi jövedelemadót vagy járulékot fizetnie annak a jelenleg Ausztriában élő osztrák állampolgárnak, aki az ENSZ-től kapja a nyugellátását, és át kíván települni Magyarországra? Milyen feltételek mellett vállalhat munkát Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § 23, pontja m) alpontja értelmébennyugdíjnak tekintendő a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatáselkerülése tárgyában kötött egyezményben nyugdíjként meghatározott bevétel,valamint – egyezmény hiányában is – az ennek megfelelő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
Részlet a válaszából: […] ...– a járadékos keresőtevékenységet úgy folytathat, ha hategymást követő hónapra vonatkozó, az általános szabályok szerint számítottszemélyi jövedelemadóval és egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Rehabilitációs járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Mennyit kereshet az ellátás megszüntetése nélkül egy rehabilitációs járadékban részesülő személy, akinek az ellátását 2009-ben állapították meg, és a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete 56 000 forint volt?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetése nélkülkeresőtevékenységet akkor lehet folytatni, ha a járadékban részesülő hategymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és a kifizetésidőpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Rehabilitációs járadékos személy munkavállalása

Kérdés: Milyen jogviszony keretében vállalhat időszakosan munkát egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...esetén abban az esetben kerülhet sor, ha a járadékban részesülőszemélynek három egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóvalés járulékokkal csökkentett, azaz képzett nettó – keresetének, jövedelménekhavi átlaga meghaladja 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
1
2
3