9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Titoktartási díj közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
2. cikk / 9 Jövedelem késedelmes kifizetése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a kft.-nek, amelyik egyik alkalmazottjának munkaviszonyát közös megegyezéssel 2006. március 1-jével megszüntette, de az utolsó munkában töltött nap 2005. december 16. volt? Mivel a fennmaradó időben a munkavégzés alól felmentették, bérét december hónapban számfejtették 2006. március 1-jéig előremenő számfejtéssel, így utolsó bérlapján a 2005. december 1-jétől 2006. március 1-jéig tartó időszak kifizetései szerepelnek, de sajnálatos módon az összeg kifizetésére csak 2006. március hó folyamán került sor? Az adatlapon a bér 2005-ös kifizetésként szerepel, az APEH részére a K30 adatszolgáltatást is így adták le. A munkavállalónk a munkaügyi bíróságon a kifizetés késedelme miatt időközben pert kezdeményezett, valamint kérte adatlapjának módosítását úgy, hogy a 2006. márciusban kifizetett összegeket a 2006-os adóévre állítsák be kifizetésként, és módosítsák számfejtésüket az új 2006-os adókulcsokat figyelembe véve.
3. cikk / 9 Mobiltelefon-feltöltő kártya utáni közterhek
Kérdés: Összevonandó szja-köteles jövedelemnek minősül-e a mobiltelefon-feltöltő kártya vásárlására fordított összeg az egyéni vállalkozók esetében? Kell-e ezután valamilyen társadalombiztosítási járulékot vagy eho-t fizetni, illetve a NYENYI-n szerepel-e ez az összeg?
4. cikk / 9 Ügyvezető megbízási díja
Kérdés: Egy kft. magánszemély tagja ügyvezetői teendőit megbízási jogviszony keretében látja el 2000. április 1-jétől (máshol heti 36 órát meghaladó jogviszonyban dolgozik). A megbízási díj minden évben a minimálbér összegének megfelelően van megállapítva. Nyilatkozata alapján mind az szja, mind a járulékok elszámolása 90 százalékos jövedelemhányad figyelembevételével történik. Helyes-e ez így, illetve ha nem, akkor hogyan lehet korrigálni több évre visszamenőleg, figyelembe véve a NYENYI-adatszolgáltatást is, ami mágneslemezen történt?
5. cikk / 9 Szakképző iskolai hallgató foglalkoztatása
Kérdés: Szakképző iskolai hallgató gyakorlati képzése esetén milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve mely hatóságok felé, milyen nyomtatványon kell a bejelentést megtenni? A csoportos gyakorlati képzés hány főre vonatkozik?
6. cikk / 9 Méltányossági gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
7. cikk / 9 Utólag kifizetett megbízási díj
Kérdés: 2002. 12. 31-ig elvégzett munkáért szerződés alapján 2003. 01. 31-ig történik a magánszemély részére a megbízási díj kifizetése. Az Szja-tv. szerint ez a magánszemély 2003. évi jövedelme lesz. Helyesen járunk-e el, ha a járulékalapot képező jövedelemből (ez esetben a megbízási díj 90 százalékából) 8,5 százalék nyugdíjjárulékot vonunk le, és a NYENYI-lapon is a 2003. évre vonatkozó adatszolgáltatásban jelentjük?
8. cikk / 9 Előre kifizetett munkabér járulékai
Kérdés: A munkavállaló (jelen esetben köztisztviselő) jogviszonya 2003. május 3-án szűnik meg. Utolsó munkában töltött napja 2002. november 13., amikor is a munkavállalóval el kell számolni és részére a jövedelmet ki kell fizetni. Ebben az esetben milyen mértékkel és milyen felső határ figyelembevételével történik az egyéni járulék levonása, és miként történik a NYENYI adatszolgáltatás?
9. cikk / 9 Járulékfizetés munkaügyi per után
Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?