65 cikk rendezése:
1. cikk / 65 Diák szünidei foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
2. cikk / 65 Utalványjuttatás közterhei
Kérdés: Átvállalhatja a munkáltató a bérként adózó juttatás egyéni járulékait a munkavállalótól olyan formában, hogy a juttatás értékét felbruttósítja, és a bruttó összeget szerepelteti a számfejtésben? (Pl.: 10 000 forint bérként adózó utalványt az adó- és járulékalapnál 15 038 forint értéken.)
3. cikk / 65 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kültag járulékai
Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így – a társaság tudomása szerint – mentesül a személyi jövedelemadó alól.
4. cikk / 65 Iskolarendszerű képzés díja
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak abban az esetben, ha az iskolarendszerű OKJ-s képzésben részt vevő dolgozó tandíját a munkáltató fizeti a részére kiállított számla alapján? A számla tényleges vagy felbruttósított összege tekintendő jövedelemnek ebben az esetben? Milyen jogcímen számfejthető ez a kifizetés a dolgozó részére?
5. cikk / 65 Táppénz és nyugdíj alapjának számítása
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
6. cikk / 65 Nyugdíjas munkavállaló béren kívüli juttatása
Kérdés: Hogyan kell eljárni a munkavállaló SZÉP Kártyájára utalt, illetve ezután utalásra kerülő összeggel abban az esetben, ha 2019. április 28-ától nyugdíjasnak minősül? A dolgozó még nem kapta meg a határozatot a nyugdíjas státuszáról, de már betöltötte a korhatárt, így a munkáltató attól az időponttól a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazza. Helyesen járt el a munkáltató, ha a dolgozó kijelentése megtörtént, az április havi munkabérét pedig megosztották az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó helyes megfizetésének érdekében?
7. cikk / 65 Szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető
Kérdés: Le kell vonni az ügyvezető tiszteletdíjából az egyéni járulékokat abban az esetben, ha szolgálati járandóságban részesül?
8. cikk / 65 Járulékkötelezettség többes jogviszonyban
Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
9. cikk / 65 Kft.-tag megbízási díja
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
10. cikk / 65 Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.