233 cikk rendezése:
1. cikk / 233 SZÉP-kártya-juttatás két munkáltató esetén
Kérdés: Melyik munkaadónak kell megfizetni a keretösszegen felül adott juttatás utáni közterheket abban az esetben, ha egy munkavállaló párhuzamosan két munkáltatónál dolgozik, mindkettőnél kap SZÉP-kártya-juttatást, amelynek éves összege így meg fogja haladni a 450 ezer forintos rekreációs keretet? Az "A" munkáltató, amely a munkavállaló főállása, havi 20 ezer forintot, a "B" munkáltató pedig havi 25 ezer forintot utal a kártyára.
2. cikk / 233 Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól
Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
3. cikk / 233 Versenybírói elszámolás
Kérdés: Versenybírói elszámolás esetén keletkezik személyijövedelemadó- és járulékkötelezettség akkor, ha a kifizető egy egyesület, a kiküldő pedig a szakszövetség?
4. cikk / 233 Külföldi állampolgárok részére fizetett tiszteletdíj
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy költségvetési szervnek, amely 2023. év őszétől EU-s és harmadik országbeli (angol, amerikai, svájci, szingapúri, maláj stb.) állampolgárságú, kutatási területeken elismert külföldi szakembereket kért fel – tiszteletdíjas jogviszonyban – tanácsadásra, ajánlások megfogalmazására? A szakemberek magánszemélyként végzik a tevékenységet a saját országukban, amelyért évi két alkalommal összesen évi bruttó 5000 euró tiszteletdíjban részesülnek. Kell adóazonosítót, illetve tajszámot igényelni ebben az esetben? Az érintettek magyarországi kifizetőtől még nem részesültek kifizetésben.
5. cikk / 233 Öregségi nyugdíjas tanár munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhatja el a helyi iskola felkérését egy 63 éves öregségi nyugdíjas tanárnő úgy, hogy ne veszítse el a már megszerzett ellátásra való jogosultságát?
6. cikk / 233 Nyugdíjas munkavállaló közszférában történő foglalkoztatása
Kérdés:
Mire kell figyelniük a nyugdíjas munkavállalóknak a foglalkoztatásukkal összefüggésben? Valóban változtak a nyugdíj melletti foglalkoztatásra vonatkozó szabályok?
7. cikk / 233 Családi kedvezmény érvényesítése elvált szülők esetén
Kérdés: Jogosult a gyermekek után járó családi kedvezményre az elvált édesapa abban az esetben, ha nagy összegű gyermektartást fizet, a gyermeket időnként háztartásában is gondozza, és a bíróság közös szülői felügyeleti jogot állapított meg? Az anya keresete jelenleg nagyon alacsony, ezért a szülők között megállapodás született a családi kedvezmény apa javára történő 90/10 százalékos megosztásáról.
8. cikk / 233 Átalányadózó egyéni vállalkozó 2023-ban
Kérdés:
Milyen lehetőségeik vannak azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2023-ban átalányadózást akarnak választani?
9. cikk / 233 Kötelezés visszamenőleges bejelentésre
Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a munkáltatónak, aki alkalmi munkavállalókat foglalkoztat, és egy foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során 30 napra visszamenőleges bejelentésre kötelezték egy munkavállalóval kapcsolatban, aki az érintett hónapban már 10 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként, és be volt jelentve a 'T1042-es nyomtatványon, valamint a napi 2000 forintos közterhet is megfizették utána? Mi lesz a munkavállaló munkabére, és milyen közterhek terhelik a munkavállalót, illetve a munkáltatót ebben az esetben?
10. cikk / 233 Öregségi nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Vállalhat munkát egy öregségi nyugdíjas személy, akinek jelenleg 115 000 forint a nyugdíja? Amennyiben igen, milyen összegű jövedelmet vehet fel anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátását?