Ügyvezető megbízási jogviszonya

Kérdés: Hogyan számít bele a nyugellátásba az ügyvezető 45.000 forintos járulékalapja az alábbi esetben? Egy kft. ügyvezetője nem tulajdonosa a társaságnak, az ügyvezetést havi 50.000 forintos megbízási díjért látja el, ami nem éri el a minimálbér 30 százalékát, de mivel az ügyvezetés csak heti 1 (havi 4-5) napra jelent feladatot, a cég minden hét hétfőjére bejelenti biztosítottként. Az ügyvezetőnek másutt van főállása, és 10 százalékos költséghányad alkalmazásáról nyilatkozott.
Részlet a válaszából: […] ...napra terítsük szét.A havi 50.000 forintos megbízási díj alapján pedig - amely esetében a járulékalap nem 45.000, hanem 50.000, mivel az Szja-tv. 24. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...díjú biztosításának díja a magánszemély jogcím szerinti jövedelme, kivéve, ha a biztosító szolgáltatására a díjfizető jogosult [Szja-tv. 3. § 89. pont a) alpont, 2. § (6) bekezdés].A kérdéses esetben a szerződő és díjfizető a társas vállalkozás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Borravaló

Kérdés: Valóban nem tartalmazza a Tbj-tv. a borravaló utáni járulékfizetés lehetőségét? Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak ezt követően csak a felszolgálási díj címen kifizetett összeg után kell a közterheket, egészen pontosan a társadalombiztosítási járulékot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...önkéntes döntéssel.A Tbj-tv. a felszolgáló borravalója utáni önkéntes járulék-fizetés lehetőségét tehát megszüntette, az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.21. pontja értelmében pedig a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...elért jövedelem. Jövedelemként a járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan határozza meg a rá vonatkozó kereseti korlátot egy rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő?
Részlet a válaszából: […] ...melyből az következik, hogy őstermelői tevékenységet csak akkor kell keresőtevékenységnek tekinteni, ha az abból származó bevételt az Szja-tv. szabályai szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni, azaz meghaladja a 600 ezer forintot.A kereseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Korhatár előtti ellátásban részesülő kültag osztaléka

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba az osztalék annak az 1952. március 9-én született kültagnak az esetében, aki 2011. december 29-én korhatár előtti nyugdíjba ment, a társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat, és már nem dolgozik a bt.-ben, de a cég most osztalékot szeretne fizetni számára?
Részlet a válaszából: […] ...kell. A Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 1. alpontjában szereplő fogalommeghatározás szerint a járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...első kérdésre adandó válasz a Tbj-tv. és az Szja-tv. fogalommeghatározásain alapul. A Tbj-tv. alkalmazásánál mezőgazdasági őstermelőnek az Szja-tv. 3. §-ának 18. alpontjában meghatározott személyt kell tekinteni [Tbj-tv. 4. § w) pontja]. Az Szja-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Grúz állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség egy kft. grúz állampolgárságú ügyvezető tagja után, aki alkalmazottat foglalkoztat, és személyesen semmilyen módon nem működik közre a társaság tevékenységében? Vezetőként nem kíván semmilyen jövedelmet felvenni.
Részlet a válaszából: […] ...után a társaságot szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség is terheli, melynek alapja az adóelőleg-alap számításánál az Szja-tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, de ennek hiányában is legalább a minimálbér 112,5 százaléka [2011. évi CLVI...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Kiegészítő tevékenységű kft.-tagok jövedelme

Kérdés: Érintheti-e 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset a közterhek tekintetében azt a kft.-t, amelynek két fő kiegészítő tevékenységű tagja személyesen közreműködik a tevékenységben, jövedelmet nem vettek fel, csak a havi 4950 forintot fizették meg? A cégben nem dolgozik más személy. Kivehetik-e a tagok a jövedelmet 2011-ben osztalékként?
Részlet a válaszából: […] ...A 2010.évi CXXIII. tv. 84/F. §-a értelmében a társas vállalkozás személyesenközreműködő tagja 2010. évi adókötelezettségére az Szja-tv. személyesközreműködőidíj-kiegészítésre vonatkozó 2010. december 31-én hatályosrendelkezéseit nem kell alkalmazni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...Megítélésünk szerint – a kérdésben idézett ítéletben foglaltakalapján – jelen esetben erről van szó, így a kártérítés összege szja- és ígyeho- és járulékmentes kifizetés. A fennmaradó szja-köteles jövedelemből nem lehetjárulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.
1
2