Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A többes jogviszonyban álló vállalkozók társadalombiztosítási jogállásának elbírálása, a járulék és egyéb közterhek megállapítása a legtöbb esetben fejtörést okoz az érintetteknek. Különösen akkor, ha – mint jelen esetben is – több jogszabály alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft. heti 40 órás tagi jogviszonyban álló ügyvezetőjének abban az esetben, ha a kisvállalkozás ügy-felei leálltak, így neki sincs munkája? Az érintett ügyvezető egy betéti társaság kisadózó tagjaként jelenleg 25 ezer forintot fizet a kft.-tagságára tekintettel. Meg kell fizetnie a továbbiakban a havi 50 ezer forintos tételes adót, vagy esetleg a magasabb összegű 75 ezer forintos közterhet?
Részlet a válaszából: […] Pontosításképpen megjegyezzük, hogy a tagi jogviszony nem lehet "40 órás", a munkaidő csak az Mt. szerinti munkaviszonyban értelmezhető. Tekintettel arra, hogy az ügyvezető a Ptk. értelmében végezheti a tevékenységét munkaviszony keretében, feltételezzük, hogy erről van szó....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy egy kisadózó egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-jében ellássa az ügyvezető teendőket. Erre a kft.-vel munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt létesíthet a Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében.Munkaviszony esetén – feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Többes jogviszonyú kft.-tulajdonos

Kérdés: Mentesülhet továbbra is a minimumjárulékok megfizetése alól egy kft. tulajdonos ügyvezetője abban az esetben, ha jelenleg teljes munkaidős munkaviszonyban állóként biztosított, illetve nem főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 25 000 forintos tételes adót, de 2020. március 1-jétől a munkaviszonyában csak napi 4 órát fog dolgozni, és főállású kisadózó egyéni vállalkozóként fizetné meg az 50 ezer forintos havi tételes adót?
Részlet a válaszából: […] Kiindulásként tekintsük át az érintett jelenleg fennálló társadalombiztosítási jogállásait:"A" jogviszonyában munkaviszonyban álló dolgozóként biztosított, "B" jogviszonyban ügyvezetőként biztosított társas vállalkozó, de "A" jogviszonyában fennálló heti 36 órát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Egyszemélyes kft.

Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság beltagja minden további nélkül alapíthat kft.-t, még akkor is, ha az új cégben ő lesz az egyedüli tulajdonos, erre vonatkozóan sem a Ptk., sem egyéb jogszabályok nem tartalmaznak kizáró szabályokat.A Ptk. 3:90. §-a kizárólag arról rendelkezik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] Az Európai Unió négy legfontosabb alapelve az ún. négy szabadságelv. Ezek az elvek az áruk és a tőke szabad áramlását, a szolgáltatások szabadságát, illetve a személyek szabad mozgását deklarálják. A ? személyek szabad mozgása azt jelenti, hogy minden EU-állampolgár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Ellátások többes jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re és GYED-re, illetve milyen feltételekkel kapja meg az ellátásokat egy munkavállaló, aki 2018. november 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 4 órás munkaidőben, 2018. december 10-től egy másik cégnél is létesített egy napi 4 órás munkaviszonyt, és második gyermeke születésének várható időpontja 2019. november 27.? A dolgozó előző munkaviszonya 2016. augusztus 1-jétől 2018. október 31-ig állt fenn, első gyermeke után 2019. február 28-ig GYES-ben részesült, 2019. május 27-től pedig veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és táppénzben részesül.
Részlet a válaszából: […] ...az "A" jogviszonyban.Figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 42/D. §-ának (9) bekezdésében foglaltakra is, mely szerint az egy-idejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosultak esetében a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Helyesen járt el a betéti társaság korábbi könyvelője, amikor az elmúlt években nullásan adta le a havi '08-as bevallást annak ellenére, hogy az ügyvezetést végző beltag nem munkaviszonyban végzi a tevékenységét a cégben? Az előző könyvelő arra hivatkozott, hogy az érintett tag egyéni vállalkozóként megfizette a magasabb összegű – havi 75 ezer forintos – tételes adót, az új könyvelő szerint azonban ez így nem helyes. Kell önellenőrzést végezni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az új könyvelő helyesen gondolja, az elmúlt időszakban a betéti társaság valóban helytelenül állapította meg az említett ügyvezető társadalombiztosítási jogállását, és emiatt rosszul határozta meg a járulékfizetési kötelezettségét.A bt. beltagja nem munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Táppénz több munkaviszony esetén

Kérdés: Mindkét táppénzigényt a kifizetőhelynek kell elbírálni abban az esetben, ha egy 2018. szeptember 3-ától a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál napi 6 órás munkaviszonyban álló munkavállaló 2018. november 5-től egy másik cégnél is munkaviszonyban áll napi 3 órás munkaidőben, és 2019. február 18-tól keresőképtelen? A dolgozó előző munkaviszonya 2015. december 1-jétől 2018. augusztus 31-ig állt fenn. Mindkét jogviszony esetében előzménynek számít a megszűnt biztosítási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] Az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, összegét jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani [Eb-tv. 43. § (2) bekezdés].A táppénz iránti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Főállású kisadózónak fog minősülni az az egyéni vállalkozó, aki jelenleg 25 ezer forint tételes adót fizet, tekintettel arra, hogy egyidejűleg egy kft.-nek is tagja, ahol az ügyvezetői tisztség ellátása miatt megfizeti a minimumjárulékokat, de márciustól munkaviszonyt kíván létesíteni a cégével, napi egyórás részmunkaidőre?
Részlet a válaszából: […] A válasz egyértelmű igen. Jelenleg a kérdésben említett egyéni vállalkozó azért nem minősül főállású kisadózónak a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) alpontja értelmében, mert ügyvezetői státuszára tekintettel (a Tbj-tv. 4. § 4. pontjának 5. alpontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.
1
2
3
4
10