Vezető tisztségviselő rokkantsági ellátása

Kérdés: Valóban megoldás lehet, ha egy betéti társaság ügyvezető beltagja munkaviszonyban végzi a tevékenységét, és néhány napra fizetés nélküli szabadságot igényel annak érdekében, hogy igénybe tudja venni a rokkantsági ellátást? Az érintett ügyvezető jelenleg táppénzen van, amelynek lejárta után igényelni szeretné az ellátást, ehhez azonban szükséges, hogy ne legyen keresőtevékenysége. Okozhat ez a megoldás esetleg később valamilyen problémát, tekintettel arra, hogy a bt. egyedüli ügyvezetőjéről van szó?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a rokkantsági ellátásra való jogosultság egyik feltétele, hogy az érintett ne folytasson keresőtevékenységet. Megjegyezzük, hogy a folyósítás megkezdését követően viszont már semmilyen korlátot nem szab a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállaló biztosítása

Kérdés: Hogyan alakul annak a munkavállalónak a biztosítása, akit a munkáltató a Covid-19 vírus elleni oltás felvételének a megtagadása miatt fizetés nélküli szabadságra küld? Van a munkaadónak vele kapcsolatban valamilyen bejelentési és járulékfizetési, illetve -átvállalási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatási járulék fizetésére, hiszen a biztosítás szünetelésekor nem alkalmazható az Eb-tv. 29. §-ának (9) bekezdésében taglalt "45 napos" szabály.A munkavállalót magánszemélyként terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkaadónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek.Nem így a tulajdonos tag, aki ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja alapján társas vállalkozónak minősül, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Biztosítás GYES-en lévő kismama külföldi tartózkodása alatt

Kérdés: Szünetel a munkavállaló biztosítása abban az esetben, ha a GYES-ellátás folyósításának ideje alatt egy évre kiköltözik a gyermekével a Brüsszelben dolgozó férjéhez, és ezalatt az ellátás folyósításának felfüggesztését kéri? Az édesanya a külföldi tartózkodás során a másik tagállamban megigényelte a családi ellátást.
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanakkor az uniós koordiná-ciós rendelet (883/2004/EK rendelet) 5. cikkének a) pontja úgy rendelkezik, hogy amennyiben az illetékes tagállam jogszabályai szerint a szociális biztonsági ellátások és egyéb jövedelmek kézhezvétele meghatározott jogkövetkezményekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Táppénz fizetés nélküli szabadság ideje alatt

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az előre bejelentett fizetés nélküli szabadság lejárta után az a munkavállaló, aki 2016. november 14-től áll kifizetőhelyet működtető munkáltatója alkalmazásában, és a 2017. április 20-tól 2017. június 16-ig igényelt fizetés nélküli szabadságának ideje alatt, 2017. június 3-án közúti balesetet szenvedett, amely miatt előreláthatólag hosszú ideig keresőképtelen lesz? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, mi a teen-dő a fizetés nélküli szabadság lejárta után?
A szabadság kiadásakor a munkáltató írásban felhívta a dolgozó figyelmét, hogy a biztosítása szünetel, ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A dolgozó a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt Ausztriában dolgozott, de a baleset ideje alatt már ott sem volt bejelentve, mert előbb végeztek az eltervezett munkával.
Részlet a válaszából: […] ...és mikortól meddig dolgozott Ausztriában, ami a folyamatos biztosításban töltött idő szempontjából lényeges lenne. Ugyanis az EU-s tagállamban szerzett biztosításban töltött időt a folyamatos biztosítási idő számításánál figyelembe kell venni abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

GYED-ben részesülő munkavállaló külföldi tartózkodása

Kérdés:

Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?

Részlet a válaszából: […] ...hogy ha Magyarországon marad a biztosítási jogviszony, akkor lehetőség van-e a családi biztosítás igénybevételére a lakóhely szerinti tagállamban, ami jelen esetben Németország, vagy az S1 nyomtatvány kitöltésével a magyar biztosítási jogviszony alapján lehet csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásait a 883/04/EK rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet rögzíti. A rendeletek hatálya az uniós tagállamokra terjed ki. Főszabály szerint a munkavégzés helye határozza meg, hogy mely tagállamban kell a járulékokat fizetni, azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 127-133. §-ai tételesen meghatározzák, hogy melyek azok az esetek, amikor a fizetés nélküli szabadság alanyi jogon illeti meg a munkavállalót.Elsősorban az édesanyákat illeti meg a jog, sőt a szülő nő speciális helyzetben van, hiszen számára nemcsak jog, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Kft. vezető tisztségviselőjének külföldi tartózkodása

Kérdés: Terheli-e minimumjárulék-fizetési kötelezettség egy kft. tagját, aki a vezető tisztségviselői feladatait munkaviszony keretében látja el, és a közeljövőben fizetés nélküli szabadságot kíván igénybe venni, mert turistaként 6 hónapra külföldre utazik? A magánszemély az egészségügyi ellátása biztosításának céljából egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére bejelentkezik a NAV-hoz, és megfizeti a havi 6810 forint összegű járulékot.
Részlet a válaszából: […] Nem látjuk a jogi akadályát annak, hogy a munkaviszonyban álló ügyvezető a külföldi tartózkodása miatt fizetés nélküli szabadságot vegyen igénybe. Amennyiben fizetés nélküli szabadságot kér és kap (ez a kft.-nek mint munkáltatójának a döntésétől függ), Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Munkaviszony visszamenőleges megszüntetése

Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a munkavállaló munkaviszonya, illetve hogyan kell elszámolni a szabadságot az alábbi esetben? Egy 2009. június hóban megvásárolt betéti társaságnak 2007. november 1-jétől volt egy főfoglalkozású alkalmazottja, az eladó felesége, aki 2008. május 24-én szült, és a társaság értékesítésének időpontjában GYED-ben részesült, majd 2011. május 24-ig GYES-t kapott. A cég új tulajdonosainak erről nem volt tudomása, a vásárlás során "0"-s igazolást kértek, amit meg is kaptak. A betéti társaság 2008. november és 2009. június között nem küldte be a 08-as jelű bevallásokat. Az érintett munkavállaló a GYES lejártát követően bejelentkezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, nyilvántartásba vétele megtörtént, azóta is fizeti a közterhet, és most kérte munkaviszonya visszamenőleges megszüntetését 2011. május 24-i dátummal.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre álló adatok alapján a kérdéses esetben érintett betéti társaság munkáltatónál vagyoni betét változással együtt járó tagváltozás következett be, a munkáltató egy fő munkavállalót foglalkoztatott valószínűsíthetően határozatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 12.
1
2