1959-ben született személy nyugellátása

Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
Részlet a válaszából: […] Az 1959-ben született személy öregségi nyugdíjkorhatára a 65. betöltött életév. Az igénylő 65 évesen abban az esetben vonulhat nyugdíjba, ha az említett korhatárig a résznyugdíjhoz legalább tizenöt, az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati időt szerez. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

1953-ban született nő nyugellátása

Kérdés: Mikor mehet csökkentés nélküli előrehozott nyugdíjba egy 1953-ban született nő, aki jelenleg 37 év munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] 2012. január 1-jétől a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően nincs lehetőség nyugdíjba vonulni. Ez alól a szabály alól egyetlen kivétel van, mégpedig a nők esetében. A Tny-tv. a nők számára életkori megkötés nélkül biztosítja a nyugdíjba vonulást, ha rendelkeznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

TGYÁS-ban és GYED-ben részesülő ügyvezető járulékai

Kérdés: Kell járulékot fizetni a terhességi-gyermekágyi segélyben, illetve GYED-ben részesülő ügyvezető után, ha személyesen semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] A válasz egyértelműen nem. A Tbj-tv. 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve a 2011. évi CLVI. tv. 458. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében nem áll fenn a társas vállalkozás minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége arra az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Nem rendszeres jövedelem figyelembevétele ellátási alapként

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a táppénz, baleseti táppénz, TGYÁS és GYED megállapításánál a közalkalmazottak részére a 352/2010. Korm. rendelet értelmében 2011. évben fizetett bérkompenzációt, amely a személyijövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül? A kompenzáció után a foglalkoztatottak megfizetik a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Helyesen ítéli-e meg a foglalkoztató, hogy a közalkalmazott nem jogosult táppénzre a kompenzáció után, hiszen ezt a keresőképtelenség idejére is teljes összegben megkapja a dolgozó?
Részlet a válaszából: […]  Igen, helyes a véleménye, de nemcsak a táppénz esetérevonatkozik, hanem mindazon esetekre (terhességi-gyermekágyi segély, balesetitáppénz), melyekre a dolgozó a kompenzációt megkapja. A gyermekgondozási díjigénybevételéhez fizetés nélküli szabadságot kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Ápolási díj

Kérdés: A folyamatos biztosítási idő szempontjából figyelembe vehető-e az ápolási díj időtartama?
Részlet a válaszából: […] Az ápolási díj tartamára igényelt fizetés nélküli szabadságideje alatt szünetel a biztosítás, azaz az említett ellátásban részesülőszemély – noha az ápolási díjból vont nyugdíjjárulékra tekintettel szolgálatiidőt szerez, sőt a Tbj-tv. 16. §-a értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

GYED időtartama alatt elhunyt gyermek

Kérdés: Igényelheti és megkaphatja-e még három hónapig a GYES-t az az édesanya, akinek 2008. január 7-én született, és a GYED időtartama alatt 2009. november 19-én meghalt a gyermeke? A GYED lejárta 2010. január 7-én lett volna. Ha igen, akkor a 3 hónap munkaviszonynak számít-e? Ha a fentiek nem lehetségesek, akkor mik a további munkáltatói feladatok? Mikor kell a munkavállalónak munkába lépnie?
Részlet a válaszából: […] A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülésiszabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várhatóidőpontja elé essen. A gyermek születésekor a fenti időtartamra a kérelmezőterhességi-gyermekágyi segélyt igényelhet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Tévesen elutasított igénylés

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az édesanyának, aki gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesült, majd annak lejárta előtt két hónappal férje kérte a folyósítást, ezt követően megszületett második gyermeke, akire terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt, de elutasították az igényét, mert megszakadt a biztosítása?
Részlet a válaszából: […] Alapvető dolgokatkell ahhoz tisztázni, hogy az ügyben a legjobb megoldást segítsünk kiválasztanilevélírónk számára. A gyermek születésekor – amennyiben a biztosítási és egyébfeltételeknek megfelel – a terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülésiszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

GYES igénylése, felmondás GYES mellett dolgozó munkavállalónak

Kérdés: A munkáltatónak kell-e elindítania a GYES igénylését abban az esetben, ha nem működtet kifizetőhelyet, de 2007-ben a GYED igénylését a dolgozóval egyeztetve elintézte? Amennyiben a munkavállaló önállóan intézi az igénylést, kell-e a munkáltatóját értesítenie arról, hogy mi a szándéka a GYED lejárta után, vagy a munkáltatónak kell vele felvenni a kapcsolatot? Felmondhat-e a munkáltató a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES folyósítása mellett visszamegy dolgozni, és ha igen, hogyan? Megváltható-e pénzben a GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága, vagy mindenképpen természetben kell kiadni?
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldását kezdjük a második kérdéssel. Az Mt.90. §-a precízen felsorolja azokat az időszakokat, amelyek tartama alatt amunkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással. Így nemmondhat fel a cég– a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Táppénz igénylése GYES folyósítása alatt

Kérdés: Mennyi szabadságot kaphat az a munkavállaló, aki két év GYES után félállásba visszamegy dolgozni? A dolgozó második gyermekét várja. Kaphatja-e továbbra a GYES-t, ha a szülésig betegállományba kerül, és táppénzt igényel?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalótminden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amelyalap- és pótszabadságból áll.Az Mt. 130. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltrendelkezés értelmében a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 21. §-ában foglalt rendelkezések értelmében aközalkalmazotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre létesülhet. Főszabály,hogy a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételkénthelyettesítés céljából, vagy meghatározott munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.
1
2
3