Nők nyugdíjazása

Kérdés: Hány évesen mehet nyugdíjba az a nő, aki nem rendelkezik 40 év szolgálati idővel, és jelenleg nem dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nők nem szereznek kellő jogosultsági időt, a nyugdíjba vonulásra – a férfiakhoz hasonló módon – a nyugdíjkorhatár betöltésekor van lehetőségük.A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Jogosultsági idő

Kérdés: Jogosult lehet a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára az a nő, aki jelenleg 37 év szolgálati idővel rendelkezik, kiesett ideje nincs, de kiskorúként, 17. életévének betöltése előtt 1983-tól 1986-ig méltányossági GYES-ben részesült, miután megszületett a gyermeke? Ezzel az időszakkal már meglenne a 40 éves ideje. Figyelembe vehető ebben az esetben ez a gyermekneveléssel töltött idő a kedvezményes nyugdíjhoz, vagy csak az életkor alapján járó öregségi nyugdíj esetén számít szolgálati időnek?
Részlet a válaszából: […] Ma már szinte minden nő tudja, hogy ha legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, akkor életkortól függetlenül jogosultságot szerezhet öregségi teljes nyugdíjra. Negyven év jogosultsági idő alapján az öregségi teljes nyugdíj akkor állapítható meg, ha az igénylő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Mikor mehet el a 40 év jogosultsági idő után járó kedvezményes nyugdíjba az a nő, aki 1977. augusztus 15-én állt munkába, és folyamatosan egy munkahelyen dolgozott, közben 7 és fél évet gyermekgondozással töltött, és több hónapig táppénzen is volt? Beleszámít a táppénz a szolgálati időbe?
Részlet a válaszából: […] A kedvezményes, életkori feltételt nélkülöző öregségi nyugdíjra az a nő lehet jogosult, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, melytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítással járó jogviszonyban. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

1961-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Milyen módon tudna legkorábban nyugdíjba menni egy 1961. március 9-én született nő, akinek a nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe vehető szolgálati ideje jelenleg 35 év 258 nap? Meg tudja vásárolni a hiányzó éveket?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolását kezdjük onnan, hogy a jelenleg hatályos Tny-tv. szabályai alapján az 1961-ben született személyek a 65. életévük betöltésekor, azaz 2026-ban vonulhatnak nyugdíjba, feltéve hogy addig az öregségi résznyugdíjhoz legalább tizenöt, az öregségi teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Ellátások második gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kismama, aki 2 éves gyermekével jelenleg GYES-en van, eközben 2015. október 1-jétől munkát vállalt egy másik munkáltatónál, 2016 áprilisára várja következő gyermekét, és 2015. november 2-től veszélyeztetett terhesként keresőképtelenné válik? Mi lesz ebben az esetben a táppénz alapja? Melyik jogviszony alapján kell megállapítani a csecsemőgondozási díjat, és ennek az ellátásnak mi lesz az alapja? A munkavállaló fenn kívánja tartani az eredeti munkaviszonyát, amely már 2010-től fennáll.
Részlet a válaszából: […] A levélben közöltek alapján az anyának 2015. október 1-jétől egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van. Az Eb-tv. 39/A §-ban foglaltak alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultságokat, a folyósítások időtartamát és az ellátások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 127-133. §-ai tételesen meghatározzák, hogy melyek azok az esetek, amikor a fizetés nélküli szabadság alanyi jogon illeti meg a munkavállalót.Elsősorban az édesanyákat illeti meg a jog, sőt a szülő nő speciális helyzetben van, hiszen számára nemcsak jog, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Kisadózó vállalkozói tevékenység GYED folyósítása alatt

Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy fizetés nélküli szabadságon lévő munkaviszonyban álló dolgozó, aki a gyermek egyéves korát követően a GYED folyósításának tartama alatt egyéni vállalkozói tevékenységbe kezd, és a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választja? Egyéni vállalkozóként is jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre, valamint GYED-re abban az esetben, amennyiben ismét babát vár?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontja értelmében nem minősül főállású kisadózónak az a kisadózó, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munka­viszonyban áll. Nyilvánvaló, hogy a fizetés nélküli szabadság tartama alatt – noha a GYED folyósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő

Kérdés: Beleszámít a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe a munkanélküliség időszaka, illetve az az időszak, amely alatt az igénylő ápolási díjban részesült hadirokkant édesanyja után, akivel egy háztartásban élt?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a kérdés megválaszolására rátérnénk, tekintsük át, hogy a nők kedvezményes teljes összegű öregségi nyugdíjára milyen feltételek mellett lehet jogosultságot szerezni.Az öregségi nyugdíjra életkorától függetlenül az a nő jogosult, aki legalább negyven év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Ellátások második szülés esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonya alapján a szülés esetén járó ellátásokra az az édesanya, akinek első gyermeke 2010. július 19-én született, ezért 2012. július 19-ig GYED-ben, július 20-tól pedig GYES-ben részesült, második gyermekét 2013. január 7-re várja, és 2012. július 2-ától létesített egy második, heti 20 órás munkaviszonyt is? Az első munkahelyén több mint 7 éves munkaviszonnyal rendelkezik, heti 25 órás munkaidőben dolgozik, és az első szülés alapján járó ellátásokat a minimálbér figyelembevételével kapta.
Részlet a válaszából: […] Erre röviden azt tudjuk válaszolni, hogy nem. Ugyanis, akinek egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya van, a pénzbeli ellátásra való jogosultságát – így a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj -, az ellátások összegét jogviszonyonként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Munkaviszony megszüntetése a foglalkoztató tevékenységének szüneteltetése esetén

Kérdés: Meg kell szüntetni a TGYÁS-ban részesülő munkavállaló munkaviszonyát abban az esetben, ha a foglalkoztató egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét? Amennyiben igen, milyen dátummal kell kiléptetni? Milyen jogviszonyban szerepel a továbbiakban az alkalmazott az egészségbiztosítási nyilvántartásban?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének eseteit az Mt. 63-64. §-ai taglalják. A 63. § (1) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnika) a munkavállaló halálával,b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,c) a határozott idő lejártával,d) ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.
1
2
3