Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 127-133. §-ai tételesen meghatározzák, hogy melyek azok az esetek, amikor a fizetés nélküli szabadság alanyi jogon illeti meg a munkavállalót.Elsősorban az édesanyákat illeti meg a jog, sőt a szülő nő speciális helyzetben van, hiszen számára nemcsak jog, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Egy adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nőnek 2012. szeptember 20-án gyermeke született. 2014. szeptember 18-án kelt levélben kérte a munkáltatói jogkör gyakorlóját arra, hogy gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot engedélyezzen számára gyermeke 3. életéve betöltéséig. A közalkalmazott kérelmét 2014. október hónapban személyesen nyújtotta be az intézmény munkaügyi ügyintézőjének. A kérelem csak 2014. de­cember hónap elején került a munkáltatói jogkör gyakorlója elé. Az érintett közalkalmazott eljárása közalkalmazotti kötelezettségszegést valósít-e meg, ha igen, a kötelezettségszegés milyen súlyú munkáltatói intézkedést alapozhat meg? Fel lehet menteni a közalkalmazottat kötelességszegés miatt ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A tárgyidőszakban hatályos régi Mt. 138. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkavállaló anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, amelyet eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a születés várható időpontja elé essen, Az (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Amerikába kiküldött munkavállaló szülése

Kérdés: Jogosult lesz a gyermeke születésével kapcsolatos juttatásokra az a munkavállaló, akit a cége három évre Amerikába küldött kiküldetésre, továbbra is Magyarországon biztosított, itt kapja a fizetését, itt adózik, itt fizetik utána a járulékokat, de Amerikában is biztosított, ott jár orvosi ellenőrzésekre, és a gyermeke is ott fog születni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához abból az alapelvből kell kiindulni, hogy egy másik országba (munkavégzésre) kiküldött munkavállalóra a kiküldő ország jogszabályai az irányadóak. Ebből következik, hogy a biztosított akár a szülés napjától, akár a szülés várható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Ellátások második gyermek születése esetén

Kérdés: Jól értelmezi az Eb-tv. 42/C. §-át, és ez alapján valóban jogosult lesz mind a két ellátásra az az édesanya, aki 19 hónapos gyermekével 2014. július 26-ig GYED-en van, várandós a második gyermekével, ezért 2014. március 19-től TGYÁS-t kíván igényelni olyan módon, hogy a GYED időszakára kapott fizetés nélküli szabadságot egy nappal a TGYÁS kezdete előtt lemondja? A második gyermek születésének várható időpontja 2014. április 27. Az első gyermeket 2014. március 19-től bölcsődében helyezik el.
Részlet a válaszából: […] Új szabály 2014. január 1-jétől, hogy ha a szülő az egyik gyermeke után jogosult gyermekgondozási díjra, a másik gyermeke jogán járó terhességi-gyermekágyi segélyt egyidejűleg is igénybe veheti. Tehát a két ellátás egyidejűleg folyósítható. Figyelemmel kell lenni azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Vállalkozói tevékenység folytatása társadalombiztosítási ellátások alatt

Kérdés: Folytathatja a vállalkozói tevékenységet az alkalmazottja révén egy eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó táppénz, TGYÁS, illetve GYED ideje alatt? A vállalkozó rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 41. §-a, illetve 42/C. §-a értelmében a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a GYED tartama alatt díjazás ellenében munkát végezni – ide nem értve a szerzői jogvédelem alatt álló alkotásokért járó díjazást – nem szabad. A keresőtevékenység fogalmát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Felszámolás alatt álló munkáltató kilépő dolgozójának szülése

Kérdés: Jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, akinek 2002-ben kezdődött munkaviszonya 2010. május 30-án közös megegyezéssel meg fog szűnni, és második gyermekét 2010. május 6-ára várja? A munkavállaló GYES-en volt, amelyet felmondott, és 2009. december 1-jétől 2010. január 25-ig szabadságon, majd azt követően fizetés nélküli szabadságon van. A munkáltató 2009. október 1-jétől felszámolás alatt áll, nem tud munkát biztosítani a dolgozónak. Jár-e táppénz a részére abban az esetben, ha a fizetés nélküli szabadság ideje alatt keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] Elsősorban azt lenne jó tudni, hogy a munkavállaló milyencímen vette igénybe a fizetés nélküli szabadságot. Mert ha 3 évesnél fiatalabbgyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoniápolása címén vette igénybe, a fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

GYED időtartama alatt elhunyt gyermek

Kérdés: Igényelheti és megkaphatja-e még három hónapig a GYES-t az az édesanya, akinek 2008. január 7-én született, és a GYED időtartama alatt 2009. november 19-én meghalt a gyermeke? A GYED lejárta 2010. január 7-én lett volna. Ha igen, akkor a 3 hónap munkaviszonynak számít-e? Ha a fentiek nem lehetségesek, akkor mik a további munkáltatói feladatok? Mikor kell a munkavállalónak munkába lépnie?
Részlet a válaszából: […] A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülésiszabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várhatóidőpontja elé essen. A gyermek születésekor a fenti időtartamra a kérelmezőterhességi-gyermekágyi segélyt igényelhet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Tanulmányi szerződés alapján munkaviszonyban töltendő idő

Kérdés: Beleszámít-e a tanulmányi szerződésben vállalt munkavégzés időtartamába a szülés miatti távollét ideje? Egy munkavállaló 2002-ben tanulmányi szerződést kötött a cégével, amelyben a főiskola elvégzése után 3 év további munkavégzést vállalt. A diplomát 2006-ban vette át, és egy év után táppénzre, majd szülni ment. Köteles-e a munkavállaló a GYES letelte után még további két évig dolgozni a munkáltatójánál?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 112. § (3) bekezdése a kérdésben felvetettproblémával összefüggésben egyértelműen fogalmaz. E szerint a munkáltatónálmunkaviszonyban töltendő idő tartamába – a tanulmányi szerződés ellenkezőkikötése hiányában – nem számít be a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Tévesen elutasított igénylés

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az édesanyának, aki gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesült, majd annak lejárta előtt két hónappal férje kérte a folyósítást, ezt követően megszületett második gyermeke, akire terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt, de elutasították az igényét, mert megszakadt a biztosítása?
Részlet a válaszából: […] Alapvető dolgokatkell ahhoz tisztázni, hogy az ügyben a legjobb megoldást segítsünk kiválasztanilevélírónk számára. A gyermek születésekor – amennyiben a biztosítási és egyébfeltételeknek megfelel – a terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülésiszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

GYES igénylése, felmondás GYES mellett dolgozó munkavállalónak

Kérdés: A munkáltatónak kell-e elindítania a GYES igénylését abban az esetben, ha nem működtet kifizetőhelyet, de 2007-ben a GYED igénylését a dolgozóval egyeztetve elintézte? Amennyiben a munkavállaló önállóan intézi az igénylést, kell-e a munkáltatóját értesítenie arról, hogy mi a szándéka a GYED lejárta után, vagy a munkáltatónak kell vele felvenni a kapcsolatot? Felmondhat-e a munkáltató a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES folyósítása mellett visszamegy dolgozni, és ha igen, hogyan? Megváltható-e pénzben a GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága, vagy mindenképpen természetben kell kiadni?
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldását kezdjük a második kérdéssel. Az Mt.90. §-a precízen felsorolja azokat az időszakokat, amelyek tartama alatt amunkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással. Így nemmondhat fel a cég– a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.
1
2
3