Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett szolgálati idő

Kérdés: Mi az oka annak, hogy nem számít jogosultsági időnek a nők kedvezményes nyugdíjának igénylésekor a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása előtt tekintsük át, hogy életkortól függetlenül ki szerezhet jogosultságot öregségi teljes nyugdíjra. A nők kedvezményes öregségi nyugdíjára az a nő lehet jogosult, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, melytől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Jogosultsági idő

Kérdés: Beszámítanak a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe 1990-ben és 1991-ben havonta 1-1 fizetés nélküli, ún. anyanapok? Amennyiben igen, akkor milyen igazolást kell kérni a régi munkáltatótól ezekre a napokra?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása előtt érdemes tisztázni, hogy a nők kedvezményes öregségi nyugdíja szempontjából mi minősül jogosultsági időnek. Jogosultsági időt keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Jogosultsági idő

Kérdés: A keresőtevékenység mellett mivel lehet még a nők 40 év alapján szerezhető kedvezményes nyugdíjához jogosultsági időt szerezni?
Részlet a válaszából: […] A nők kedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultságának alapeleme a jogosultsági idő, hiszen életkortól függetlenül csak az a nő szerezhet jogosultságot a kedvezményes nyugdíjra, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, melytől kezdődően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

1961-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Milyen módon tudna legkorábban nyugdíjba menni egy 1961. március 9-én született nő, akinek a nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe vehető szolgálati ideje jelenleg 35 év 258 nap? Meg tudja vásárolni a hiányzó éveket?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolását kezdjük onnan, hogy a jelenleg hatályos Tny-tv. szabályai alapján az 1961-ben született személyek a 65. életévük betöltésekor, azaz 2026-ban vonulhatnak nyugdíjba, feltéve hogy addig az öregségi résznyugdíjhoz legalább tizenöt, az öregségi teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Nők 40 éves jogosultsági ideje

Kérdés: Hány évvel növeli meg a jogosultsági időt a gyermekek nevelésére fordított időtartam annak az 1963-ban született női dolgozónak az esetében, aki 1981. július 16-tól folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, tehát 2016. július 16-án lenne 35 év jogosultsági ideje, ami jelen esetben a szolgálati idővel is megegyezik, és öt gyermeket szült? A dolgozó gyermekei 1982. október 8-án, 1988. november 26-án, 1990. október 10-én születtek, illetve 1993. február 18-án ikreknek adott életet.
Részlet a válaszából: […] Az életkorától függetlenül öregségi teljes nyugdíjra az a nő szerezhet jogosultságot, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, melytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Ellátások második gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kismama, aki 2 éves gyermekével jelenleg GYES-en van, eközben 2015. október 1-jétől munkát vállalt egy másik munkáltatónál, 2016 áprilisára várja következő gyermekét, és 2015. november 2-től veszélyeztetett terhesként keresőképtelenné válik? Mi lesz ebben az esetben a táppénz alapja? Melyik jogviszony alapján kell megállapítani a csecsemőgondozási díjat, és ennek az ellátásnak mi lesz az alapja? A munkavállaló fenn kívánja tartani az eredeti munkaviszonyát, amely már 2010-től fennáll.
Részlet a válaszából: […] A levélben közöltek alapján az anyának 2015. október 1-jétől egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van. Az Eb-tv. 39/A §-ban foglaltak alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultságokat, a folyósítások időtartamát és az ellátások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 127-133. §-ai tételesen meghatározzák, hogy melyek azok az esetek, amikor a fizetés nélküli szabadság alanyi jogon illeti meg a munkavállalót.Elsősorban az édesanyákat illeti meg a jog, sőt a szülő nő speciális helyzetben van, hiszen számára nemcsak jog, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Egy adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nőnek 2012. szeptember 20-án gyermeke született. 2014. szeptember 18-án kelt levélben kérte a munkáltatói jogkör gyakorlóját arra, hogy gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot engedélyezzen számára gyermeke 3. életéve betöltéséig. A közalkalmazott kérelmét 2014. október hónapban személyesen nyújtotta be az intézmény munkaügyi ügyintézőjének. A kérelem csak 2014. de­cember hónap elején került a munkáltatói jogkör gyakorlója elé. Az érintett közalkalmazott eljárása közalkalmazotti kötelezettségszegést valósít-e meg, ha igen, a kötelezettségszegés milyen súlyú munkáltatói intézkedést alapozhat meg? Fel lehet menteni a közalkalmazottat kötelességszegés miatt ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A tárgyidőszakban hatályos régi Mt. 138. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkavállaló anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, amelyet eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a születés várható időpontja elé essen, Az (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Kisadózó vállalkozói tevékenység GYED folyósítása alatt

Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy fizetés nélküli szabadságon lévő munkaviszonyban álló dolgozó, aki a gyermek egyéves korát követően a GYED folyósításának tartama alatt egyéni vállalkozói tevékenységbe kezd, és a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választja? Egyéni vállalkozóként is jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre, valamint GYED-re abban az esetben, amennyiben ismét babát vár?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontja értelmében nem minősül főállású kisadózónak az a kisadózó, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munka­viszonyban áll. Nyilvánvaló, hogy a fizetés nélküli szabadság tartama alatt – noha a GYED folyósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Munkavállalás GYED folyósítása alatt

Kérdés: Folyósíthatja tovább a társadalombiztosítási kifizetőhely a GYED-et annak a munkavállalónak a részére, akinek 2013. január 1-jén született a gyermeke, GYED-ben részesül, de lemondja a fizetés nélküli szabadságát, és 2014. augusztus 1-jén munkába áll, vagy ez csak akkor lenne jogszerű, ha a gyermek 2014-ben született volna?
Részlet a válaszából: […] Új szabályozás 2014. január 1-jétől, hogy a szülő a gyermek 1 éves kora után a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban dolgozhat. Ez a rendelkezés vonatkozik a 2014. január 1-jét megelőzően született gyermekek szüleire is. A munkavégzés történhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.
1
2
3
9