7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Köztisztviselő cafeteriajuttatása táppénzes időszak alatt
Kérdés: A Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján nem jogosult cafeteriajuttatásra a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot. Az Mt. 137. § (1) bekezdése értelmében a betegség tárgyévi első 15 napja betegszabadság, amely illetménynek minősül. A Tbj-tv. 14. § (2) bekezdés bc) pontja rögzíti, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, tehát nem átlagkereset és nem illetmény.
A cafeteriajuttatás szempontjából hogyan kell kiszámítani a 30 napot meghaladó távollétet, ha a köztisztviselő gyermekápolási táppénzről, megszakítás nélkül, saját jogon kerül táppénzes állományba? A betegszabadságot a saját táppénz első napjától kell számítani, vagy a gyermekápolási táppénzes állomány első napjától, tekintettel arra, hogy mindkettő táppénznek minősül?
A cafeteriajuttatás szempontjából hogyan kell kiszámítani a 30 napot meghaladó távollétet, ha a köztisztviselő gyermekápolási táppénzről, megszakítás nélkül, saját jogon kerül táppénzes állományba? A betegszabadságot a saját táppénz első napjától kell számítani, vagy a gyermekápolási táppénzes állomány első napjától, tekintettel arra, hogy mindkettő táppénznek minősül?
2. cikk / 7 Veszélyeztetett terhesség miatti táppénz egyharmada
Kérdés:
Igaz-e, hogy a "9" kóddal veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénze alapján a munkáltatónak nem kell megfizetnie az egyharmados hozzájárulást? Több előadáson is elhangzott már ez az információ, a Tbj-tv. 19. § (5) bekezdésében foglaltak azonban nem utalnak erre.
3. cikk / 7 Társadalombiztosítási kifizetőhely létrehozása
Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettségei, illetve egyéb teendői vannak annak a kft.-nek, amely társadalombiztosítási kifizetőhelyet hoz létre? 100 fő elérése esetén azonnal meg kell-e alakítani a kifizetőhelyet, vagy elég 6 hónap után? Milyen feladatai lesznek havonta a kifizetőhelynek?
4. cikk / 7 Táppénz-hozzájárulás terhesség miatti keresőképtelenség esetén
Kérdés: Betegségnek számít-e, és meg kell-e fizetni a táppénz-hozzájárulást a terhesség miatti keresőképtelenség esetére járó táppénz után?
5. cikk / 7 GYES igénylése, felmondás GYES mellett dolgozó munkavállalónak
Kérdés: A munkáltatónak kell-e elindítania a GYES igénylését abban az esetben, ha nem működtet kifizetőhelyet, de 2007-ben a GYED igénylését a dolgozóval egyeztetve elintézte? Amennyiben a munkavállaló önállóan intézi az igénylést, kell-e a munkáltatóját értesítenie arról, hogy mi a szándéka a GYED lejárta után, vagy a munkáltatónak kell vele felvenni a kapcsolatot? Felmondhat-e a munkáltató a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES folyósítása mellett visszamegy dolgozni, és ha igen, hogyan? Megváltható-e pénzben a GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága, vagy mindenképpen természetben kell kiadni?
6. cikk / 7 Betegszabadság újbóli keresőképtelenség esetén
Kérdés: Táppénzfolyósítás szempontjából folyamatosnak kell-e tekinteni, vagy teljesen új esetként kell-e kezelni a keresőképtelenséget abban az esetben, ha egy 1998. augusztus 1. óta alkalmazásban álló dolgozó 2003. december 13-tól 2004. április 30-ig keresőképtelen beteg, 2004. május 1-jén az orvos keresőképessé nyilvánítja, de ugyanezen naptól új állománybavételi lappal ismét keresőképtelenné válik? Abban az esetben, ha új megbetegedésnek minősül, betegszabadsággal kell indítani és új irányadó időszakot kell figyelembe venni?
7. cikk / 7 Betegszabadság terhesség, szülés esetén
Kérdés: Miért nem jár betegszabadság a biztosított részére abban az esetben, ha terhesség vagy szülés miatt keresőképtelen? Veszélyeztetett terhesség esetén milyen szabályokat kell alkalmazni?
