97 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] Ennek nincs akadálya, és az egyszemélyes kft.-ben a járulék- és szochoalapja a tényleges munkabére lesz.Ugyanakkor, ha az ügyvezetést nem foglalja be az új munkaszerződésébe, akkor e státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak is minősül.Tehát a kft.-ben lesz egy munkaviszonya és egy társas vállalkozói jogviszonya is.Ennek ellenére a két párhuzamosan fennálló 20 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel – mivel ezek alapján a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát – társas vállalkozóként továbbra is mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól.Annak sincs azonban akadálya, hogy a személyes közreműködést és az ügyvezetést[…]

Részlet a válaszából: […] levonható százalék vonatkozásában érdemes tudni, hogy főszabály szerint a munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet, azonban azokban az esetekben, amelyeket a Vht. előír, ezek a tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés és a jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás. Több letiltás esetén pedig a szabály az, hogy a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. A Vht. 66. §-a meghatároz olyan egyéb juttatásokat, amelyek esetén szintén irányadóak az előbb említett szabályok. Fontos még tudni, hogy mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer forintot, de ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén. Rögzíti a jogszabály azt is, hogy korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot.Letiltás esetén a munkáltató kötelezettsége, hogy az adós - tehát a munkavállaló, aki ellen végrehajtási ügy van folyamatban - munkabéréből a letiltásban rögzített összeget levonja, és a felhívásban meghatározott tájékoztatás szerint azt kifizesse a végrehajtást kérőnek a megjelölt bankszámlaszámra, vagy kivételesen a végrehajtó letéti számlájára vagy más számlára. Hangsúlyos, hogy a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. A végrehajtó felhívásában felsorolás is található jellemzően, amely azt a sorrendet és a jog-címeket mutatja, mely szerint a letiltást teljesíteni kell. Elképzelhető olyan eset, hogy a munkáltató a munkavállalója vonatkozásában több végrehajtótól, vagy akár a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól is levelet kap, ilyenkor fontos, hogy a munkáltató is tudatában legyen a sorrendiségnek. Ezt is a Vht. határozza meg, a 165. §-ában, mely a következőket írja elő az (1) bekezdésben: "Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő:a) gyermektartásdíj,b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,d) polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény,e) a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),f) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,g) egyéb követelés,h) a végrehajtási[…]

Részlet a válaszából: […] erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagyd) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül ésa munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.A kérdésben említett munkavállaló munkaideje mindkét társaságban eléri a napi 4 órát, így ha a fent említett a)-d) pontok valamelyikének a hatálya alá tartozik, akkor - kizáró előírás híján - mindkét vállalkozás figyelembe veheti megváltozott munkaképességű munkavállalóként.A Szocho-tv. 13. szakasza szerinti adókedvezmény sem tartalmaz olyan szabályt, miszerint a megváltozott munkaképességűnek minősülő munkavállaló vagy vállalkozó után - többes jogviszony esetén - egyidejűleg csak egy kifizető élhet az adókedvezménnyel. Tehát a kérdésben szereplő mindkét foglalkoztató havonta a maximum-összeghatárig (tehát a minimálbér kétszereséig) igénybe veheti a szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményt. Ezen az sem változtat, hogy a vállalkozások tulajdonosi köre megegyezik.Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy a jogszabályi hely alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek[…]

Részlet a válaszából: […] amelyek teljesülése esetén az egyéni vállalkozó nem minősülhet főfoglalkozásúnak, esetünkben azonban a felsorolásban szereplő kérdéseket kell tisztázni.A kft. végelszámolója tulajdonképpen a cég vezető tisztségviselője, akire mindenben azokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a végelszámolás kezdete előtti időszakban. Ez azt jelenti, hogy az ügyvezetést - a társasággal kötött megállapodás alapján - munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el. A jogviszony megválasztása során nagyon körültekintően kell eljárni, mert ez, illetve a foglalkoztatás feltételei fogják eldönteni, hogy egyéni vállalkozóként választható-e a kata szerinti adózás, vagy nem.Amennyiben a társaság a munkaviszony mellett dönt, figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaidő semmiképpen se érje el a heti 36 órát. A végelszámolói tevékenység végezhető akár heti néhány órás munkaviszonyban is, ezzel azonnal megnyílik a kata választásának lehetősége, nagyon kell azonban figyelni arra, hogy a munkaviszony mindenben megfeleljen az Mt.-ben előírt feltételeknek. Ebben az esetben fontos még az is, hogy amennyiben a járulékalapot képező tényleges jövedelem (munkabér) nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót ez után az összeg után akkor is meg kell fizetni.Abban az esetben, ha a végelszámolóval nem köt munkaszerződést a társaság, megbízási jogviszonyban is végezhető a tevékenység, ez azonban a kisadózás szempontjából nem biztos, hogy jó választás lenne. A Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja értelmében ugyanis a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű[…]

Részlet a válaszából: […] korábban már szó volt róla, szigorúbb szabályozás mellett. Az ellátás igénylésére csak a szülő vér szerinti vagy örökbe fogadó szülője és annak együtt élő házastársa lehet jogosult. Fontos feltétel, hogy a jogosultság a gyermek első életévét követően nyílik meg, és az elhelyezése továbbra is a szülő háztartásában történik. A gyermek szüleinek minden esetben írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak, és egyetértenek a GYES nagyszülő részéről történő igénylésével. A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő egyetértő nyilatkozatát – kérelemre – a gyámhatóság pótolhatja. Ha a szülő az egyetértő nyilatkozatát visszavonja, és azt a gyámhatóság nem pótolja, a visszavonás a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát megszünteti. Az ellátást az egyetértés visszavonását tartalmazó nyilatkozatnak az igényelbíráló szervhez történő benyújtását követő hónap utolsó napjától kell megszüntetni. A szülő háztartásában nem lehet másik olyan gyermek, akire tekintettel GYES folyósítása történik. A jogosultság feltételeinek nemcsak az igénybe vevő nagyszülőnél, de a szülő esetében is fenn kell állniuk. Lényeges azonban megjegyezni, hogy nem szükséges mindkét szülő esetében fennállni a feltételeknek.Az említett feltételek azonban általánosságban állnak fenn, emellett több esetben az ellátás nem állapítható meg, illetve megszüntetendő. A nagyszülő a gyermek 3 éves korát követően keresőtevékenységet folytathat, de ha ennek időtartama meghaladja a heti 30 órát, abban az esetben az ellátás megszűnik. Ettől eltérően időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet, ha azt az otthonában végzi. Ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben, nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben helyezik el, a nagyszülő részére szintén nem jár az ellátás. Végezetül a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának elvesztését vonná maga után. Nem kell megszüntetni az ellátás folyósítását,[…]

Részlet a válaszából: […] benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri;- minimum az alapösszeg 45 százaléka, 61.945 forint, ugyanakkor maximum az alapösszeg 150 százaléka, 206.485 forint, ha a megváltozott munkaképességű személy= egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, valamint= rehabilitálható, és tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri;- nem lehet kevesebb az alapösszeg 50 százalékánál, 68.830 forintnál, ugyanakkor annak 150 százalékát, 206.485 forintot sem haladhatja meg, ha a megváltozott munkaképességű személy kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható;- minimum az alapösszeg 55 százaléka, 75.710 forint, ugyanakkor maximum az alapösszeg 150 százaléka, 206.485 forint, ha a megváltozott munkaképességű személy egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege 2024. évben- az alapösszeg 30 százaléka, 41.300 forint, ha a megváltozott munkaképességű személy= egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy= rehabilitálható, és foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt[…]

Részlet a válaszából: […] álló dolgozót foglalkoztasson, aki akár a házastársa is lehet, és akire így teljeskörűen kiterjed a biztosítás, tehát szolgálati időt és jogosultsági időt is szerez.Jogosultsági idejének tartama - függetlenül a munkaidejétől és díjazásától - megegyezik a biztosításban töltött idő tartamával, míg a nyugdíj összegének a megállapítása során figyelembe veendő szolgálati idejére minimálbért el nem érő kereset esetén a Tny-tv. 39. szakasza szerinti arányos szolgálati idő számításának a szabályait kell alkalmazni.A munkavállaló munkaideje a felek döntésétől függ, akár havi néhány óra is lehet, ezzel arányos díjazással. A személyi jövedelemadót a tényleges munkabér alapulvételével kell megfizetni, ugyanakkor a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót havonta legalább a minimálbér[…]

Részlet a válaszából: […] munkavállalót az általános szabályok szerint be kell jelenteni (telefonon, ügyfélkapun vagy T1042E nyomtatványon), illetve le kell róni utána az Efo-tv. 8. §-ának (2) bekezdésében meghatározott napi közterhet.Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a nyugdíjas személy foglalkoztatására - a személyi jövedelemadóval kapcsolatos kötelezettségeket[…]

Részlet a válaszából: […] munkaviszonya mellett is fennállt, csak ekkor mentesült a minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség alól. E mentesség a munkaviszonya megszűnésével egy időben megszűnt: így tehát havonta legalább a minimálbér után meg kell fizetni utána a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a minimálbér 112,5 százaléka alapulvételével a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót.Egészségügyi szolgáltatási járulék viszont nem terheli, hiszen biztosított társas vállalkozóként megilleti az egészségügyi szolgáltatás.Némileg csökkenthetőek lennének a vele kapcsolatos terhek abban[…]

Részlet a válaszából: […] egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, ésa) a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.Tehát, ha e feltételek fennállnak, alapvetően nincs akadálya annak, hogy a nagyszülő igénybe vegye a GYES-t. És ennek az egyéni vállalkozás sem kizáró oka – mert noha a jogszabály 21/A. § (1) bekezdése értelmében a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat -, az egyéni vállalkozói tevékenység a Cst. alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek.Amennyiben a GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó a vállalkozásában személyesen nem végez munkát, a Szocho-tv. 9.[…]